Az önmagukat nemzeti konzervatívnak beállító (fideszes?) srácok legutóbbi blogbejegyzésükben azon poénkodnak, hogy Észak-Korea még a térképen sincs rajt, hisz azt még a googlemaps is fehér foltként jelöli. Biztos az a bűne ennek a szegény országnak náluk, hogy kommunista, ám minő meglepő! Itt Európában is, országunktól alig 150km-re is létezik egy olyan ország(?) amelyik szintén fehér foltként jelenik meg a googlemapson. Melyik az? Amelyiknek fővárosában NATO támaszpontot létesítettek, amelynek kikötőjében az USA haditengerészete horgonyoz, amelyik még papírforma szerint sem független: Bosznia-Hercegovina.
Persze a srácok azért szaladtak ilyen vehemensen most neki Észak-Koreának, hogy ezzel is annak az országnak az elmaradottságát prezentálják, csakhogy elfelejtik, a google nem észak-korea-i vállalkozás hanem amerikai. Márpedig a dolgok jelen állása szerint pont az amerikai kormányzat nem szereti ha egy maszek cég műholdakat lövöldöz fel és arról csak úgy ingyen térképeket tesz közzé az interneten bárki számára elérhetően, ezért nagy valószínűséggel Bosznia-Hercegovina esetében és Észak-Korea esetében sem azok a gaz kommunisták fehérítik be az internetes térképeket.
Node miért is szalad egy ilyen ifjonti csapat ennyire eszetlen?
A legutolsó hírek szerint ugyanis a koreai-félszigeten háborús helyzet van kialakulóban. Állítólag
a gaz északiak elsüllyesztettek egy déli hadihajót.
Kell hát az indulat, mint a tévékben látjuk vehemens déliek már gumibábukat is bottal püfölnek, ám
megint csak két dologról feledkeznek el
1 – nincs pár hete mikor még a tőkés sajtó is elismerte biztosan nem az Észak támadott rá arra a
Déli hajóra. (itt egy link mondjuk az inforadio olaláról)
2 – ugyan igaz gazdasági válság van, ám nem a kommunista észak van válságban, hanem az USA vezette
tőkés világ. Így ha józan paraszti ésszel csak annyit kutatnának a srácok, hogy „kinek is érdeke”
akkor talán ők is képesek lennének rá, hogy nem Észak-Korea gondol a világ legerősebb seregére
rárontani, hanem pontosan az USA hadigazdaságának jönnek kapóra pár megrendelés. Minap erről még a
NATO főtitkára is kotyogott – persze csak akkor ha a mandineres
srácok nem indulatoskodnának, hanem csak a paraszti eszüket használnák...
Google Maps-on valóban
Google Maps-on valóban nincs rajta. A Google Earth a Maps-ból kapja elsősorban az adatokat, de annál valamivel több, úgyhogy abban lehet, hogy benne van.
Egy biztos: a Microsoft által működtetett, a Google Maps-nál valamivel látványosabb Bing Maps-on (maps.bing.com) rajta van mind Észak-Korea, mind Bosznia-Hercegovina. Okosék ezt valahogy nem vették számításba, de persze ezért a tudatlanságért nem vonhatók kérdőre. Azért megsúgom: a Google Maps folyamatos fejlesztés alatt áll. Tavaly ilyenkor Románia is kábé olyan részletes volt, mint Bosznia, ma meg már az öntözőcsatornák is mind be vannak rajzolva.
Ez csak
újabb riogatás Észak-Koreával. Valójában nem értem, hogy miért jön elő a téma átlag 2-3 havonta. Érdekes, hogy mindig történik valami "szörnyűség". Vagy szerencsétlen, ártatlan amerikai riportereket és újságírókat rabolnak el ezek a gaz északiak, vagy hadihajókat süllyesztgetnek merő passzióból, és még atommal kísérletezni is van "pofájuk"... Szegény rettegő Dél, meg Japán pedig azon nyomban a NAGY TESTVÉR AMERIKA segítségére szorul... aztán jönnek a fenyegetőzések meg az embargók... Rém idegesítő, ha egy olyan hatalom pofázik bele a dolgokba, amelyik a világ legnagyobb agresszoraként is milliókat félemlít meg, aminek nem egy vagy két atombombája van (szerte a világon), és amelyik puszta koholt vádak alapján is képes háborút kezdeményezni, ha érdeke úgy kívánja. Hát, úgy tűnik, ezek a "gonosz" északiak most kihúzzák a gyufát... háborús helyzet esetére már csak a nagyhatalmak egyik- és másik oldalra való felsorakozása lenne érdekes fantáziálás... Ha ebből indulunk ki, vajon akar-e hadihelyzetet az Usa akár Kínával is? Vagy jön az újabb embargó és zsarolás???
Csak a begyöpösödött fidesznyikhajok gúnyolódnak Észak-Koreán
Észak-Korea nincs a térképen? Érdekes, a GoogleEarth-on rajta van!
Észak-Korea, hivatalos nevén a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (koreaiul 조선민주주의인민공화국, átírással: Csoszon Mindzsudzsi Inmin Konghvaguk)
Néhány adat a wikipédiából. Előre bocsátom, hogy burzsoá szempontból íródott, ami a magyar nyelvű weboldalakon kialakult gyakorlat, de hát egy burzsoá mit is írna egy szocialista országról, mint rosszat. de az eredményeik átütnek a szövegen...
Legnagyobb városai:
Phenjan (평양), 3 171 800 fő
Hamhung (함흥시, 咸興市), 821 200 fő
Cshongdzsin (청진시, 淸津市), 674 000 fő
Nampho (남포 특별시), 655 100 fő
Népességi mutatók
Népesség 22 665 345 fő (2009)
Népességnövekedés 0,42% (2009)
Várható élettartam férfiak: 61,23 év
nők: 66,53 év (2009)
Írástudatlanság 1% (2009)
Férfiak/nők aránya 0,95 (2009)
Oktatási rendszer
Észak-Koreában az oktatásügy az állam szigorú ellenőrzése alatt áll. Az oktatás ingyenes, 4 és 15 év között kötelező. Az iskolarendszer 4 fokozatból áll: 2 éves óvodából (amelyből csak a második év kötelező), 4 éves általános iskolából (népiskolából), 6 éves középiskolából és a már nem kötelező felsőfokú oktatásból, egyetemekből és főiskolákból. Az írástudók aránya 15 év felett 99% hasonlóan a legtöbb feljett és fejlődő országhoz. 2000-ben nyilvánosságra hozott észak-koreai adatok szerint több mint 2,2 millió gyerek járt óvodába, 1,6 millió általános iskolába és 2,1 millió középiskolába. Az ország több mint 300 felsőfokú intézményét csaknem 1,9 millió hallgató látogatta. A tanárok számáról szóló információk jóval régebbiek: az UNESCO 1988-as adatai szerint 232 000 tanár tanított az észak-koreai oktatásügyben.
2007-ben Észak-Korea megkezdte oktatási rendszerének reformját. Nagyobb hangsúlyt fognak fektetni az idegen nyelvek oktatására és a számítógépekkel való munkára, előnybe fogják helyezni a kreativitást a memorizálással szemben.
Általános adatok
Az ország gazdasága iparra összpontosító, központilag irányított, autarktikus tervgazdaság. Kuba mellett Észak-Koreáé a két teljesen központosított, állami tulajdonú gazdaság egyike.
A zárt gazdálkodási forma azt jelenti, hogy nincs kapcsolat a külvilággal, ezzel a gazdaság jelentős növekedési potenciáltól esik el. Néhány feltételezés szerint az észak-koreai gazdaság stratégiai elhelyezkedése, olcsó, fiatal és jól
képzett munkaerejének köszönhetően akár évi 6–7%-kal is bővülhetne a megfelelő intézkedések és reformok mellett.[12]
Az 1960-as és 70-es években az ország gazdasága jelentős mértékben fejlődött, az 1970-es évekig néhány elemző szerint erősebb és fejlettebb volt mint a szomszédos Dél-Koreáé. A kormány kezében lévő ipar termeli az ország iparcikkeinek döntő többségét. Amióta Kim Dzsong Il bevezette a hadsereget előnyben részesítő politikáját, a szongunt, az ország az ipari termelésben a nehéz hadiiparra és annak termékeire összpontosít. A vezetők ezzel a politikával kívánták életben tartani a gazdaságot az éhínségek és a mezőgazdaság katasztrofális helyzete ellenére, ám az ország évente mindössze 1-2%-os növekedést tud produkálni. Az észak-koreai gazdaságról szóló adatok azonban csak durva becslések, mivel az ország nem ad ki semmilyen hivatalos információt és a vezetés titkolózása nehézzé teszi az értékelést. A nemzetközileg elfogadott adatok szerint Észak-Korea évente 5 milliárd dollárt költ a világ negyedik legnagyobb haderejének fenntartására 20,9 milliárd dolláros bruttó hazai termékéből, miközben Dél-Korea 852,74 milliárd dolláros bruttó hazai termééből 15,47 milliárd dollár költ a védelmi erőire.[14] 2002-ben néhány gazdasági reform (mint a szongun) miatt megnőtt az infláció és vele együtt az alapvető élelmiszerek és ipari termékek ára.
Vonszan jelentős kikötőváros és katonai támaszpont az ország délkeleti részénAz 1990-es években Észak-Korea számos természeti katasztófa, gazdasági bizonytalanság, rengeteg éhínség és a keleti blokk (amelybe az ország tartozott a hidegháború alatt) felbomlásának szemtanúja lehetett. Ezek mind közrejátszottak abban, hogy a gabonafélék rendkívüli hiánya lépett fel, ami Észak-Koreában 1990 és 2000 között csaknem 2 millió embert ölt meg.[15] 1999-ben a nemzetközi segélyek csökkentették ezeknek a haláleseteknek a számát, de az, hogy Észak-Korea folytatta nukleáris programját az élelmiszeri és ipari segélyek szállításának megszakítását eredményezte. 2005 tavaszán a Világélelmezési Program jelentése szerint újra élelmiszerhiány állhatott fel a szocialista államban. Ennek megakadályozására az ország vezetése több millió városlakót küldött rizsfarmokra a betakarítási és termesztési munkák megsegítésére. 2005-ben a Kína által élelmiszersegélyekre felajánlott 577 000 tonna élelmiszer 92%-a Észak-Koreába érkezett, ami az országba küldött segély 59%-át tette ki.[16] Dél-Korea volt a második legtöbbet adományozó állam 2005-ben a segélyek 36%-ával. Ezek ellenére az észak-koreai lakosság 22%-a alultáplált és a jelenlegi adatok szerint az éhínség még jelenleg is tovább folytatódik.
Az ország egy főre jutó bruttó hazai terméke az 1995–2004-es időszakban, amerikai dollárban, 2006-ban az Amnesty International jelentése szerint egy az észak-koreai kormány, az UNICEF és a Világélelmezési Program által végzett felmérés kimutatta, hogy az észak-koreai gyerekek 7%-a súlyosan alultáplált, 34%-a kórosan alultáplált és 23,4%-a rendkívül sovány.
Észak-Korea ma is élelmiszersegélyeket kap Kínától, Dél-Koreától és az Amerikai Egyesült Államoktól - nukleáris programjának beszüntetéséért cserébe. 2005. júniusában az Egyesült Államok bejelentette, hogy 50000 tonna élelmiszert küld Észak-Koreába, miközben 2004-ben 50000, 2003-ban pedig 100000 tonna segélyt nyújtottak.
2005. szeptember 19-én Észak-Koreának élelmiszer küldeményt ígért Dél-Korea, az Egyesült Államok, Japán, Oroszország és Kína kormánya szintén a nukleáris program leállítása ellenében. Kína a jelentős élelmiszersegélyek mellett kőolajat is exportál Észak-Koreába, a világpiacinál jóval alacsonyabb áron. Ez az országba érkező összes kőolajszállítmány 80-90%-át teszi ki.
2002. júliusában Észak-Korea kapitalista gazdasági formával kezdett el kísérletezni a Keszong Iparvidéken.[19] Azóta már néhány más különleges közigazgatású régiót is kialakítottak, mint például Sinidzsunál, a kínai határvonal mentén. A rendelkezésre álló adatok szerint Phenjanban a mobiltelefonok száma a 2002-es 3000-ről 2004-re 20000-re nőtt, bár 2004 júniusában a mobiltelefonok használatát a kormány ismét betiltotta. Néhány, a legfelsőbb észak-koreai vezetés szerint „kapitalista elem” az országban a különleges zónákon kívülre is elterjedt (például hirdetőtáblák találhatók meg számos autópálya mentén). Az országba látogatók keszoni és phenjani szabadtéri piacokról is beszámoltak, ahol a gazdák szabadon árusíthatják termékeiket.
A dél-koreai Egyesítési Minisztérium alapján Észak-Korea bruttó hazai terméke 1999-ben 6,2%-kal, de 2001-ben már csak 1,3%-kal, 2002-ben 3,2%-kal, 2003-ban 1,2%-kal és 2004-ben 1,8%-kal nőtt.
A sorok között is lehet olvasni...
Tovaris
KEDVES TOVARIS!!!!
A sorok között olvasva, Amerikának nagyon a
bögyében van Észak Korea,mert nem hajlandó azt
tenni, amit az ő szájíze szerint szeretne
megtenni.Ha Kína nem segítené Észak Kóreát,
akkor az U.s.a. régen lerohanta volna Kóreát.
Nekem van egy rádióamatőr barátom, aki egy
tengerjáró hajón rádiós. Ő azt mondta, mikor
az okosaink szétverték a Magyar flottát, Ő
Külföldre ment egy hajózási vállalathoz
dolgozni, és így egy évben többször is jár
Kóreában. Ő azt mondta, míg a kirakodások
folynak kimehetnek a szárazföldre sokszor
napokra is. A helyzet mit kóreáról próbál
a nyugati sajtó állít, annak a tized része
sem igaz. Ezt ő a saját szemével látta.
és azt mondja nem kell minden hazugságot
elhinni.
Igen, azt hiszem a HA8KL,
Igen, azt hiszem a HA8KL, vagy nem is tudom, hogy pontosan mi a hívójele, de én is beszéltem vele többször is a 14 MHz-en. Ha a GoogleEarth programmal ráközelítesz Észak-Koreára, akkor valóban azt lehet látni, hogy a tizede, ha igaz.
Tovaris