A ló két oldala, avagy a piacgazdaság és a tervgazdaság viszonya.
Könnyú belátni, hogy egy ló csak egy vágóhídon bontható fel két, (önmagában
életképtelen) oldalra. Ha a lovat hasznosítani akarjuk, lovagolni akarunk
rajta, vagy kocsi elé fogni, egyben van szükség mindkét oldalára.
Míg egy ló esetében magától értetődő, hogy egy egységes egész két részéről
van szó, amikor egyik vagy másik oldalt (esetleg jobboldalt vagy baloldalt)
említünk, addig a gazdasági szereplők magatartási szabályait, a gazdaság
működési rendszerét minősítő szélsőségesen absztraháló fogalmak a
"piacgazdaság" és a "tervgazdaság" esetében ez egyáltalán nem
nyílvánvaló.
Pedig az a piacgazdaság, amelyben nincsenek tervgazdasági elemek ugyanúgy
súlyos működési zavarok elé néz, mint az a tervgazdaság, amelyik nem
alkalmaz piaci elemeket.
Egy hosszú távon is eredményes gazdasági rendszerben szükség van
mindkettőre. Szükség van piaci jellegű mechanizmusokra a gazdasági
kapcsolatokban, és szükség van népgazdasági tervezőmunkára is.
Nem tartom megalapozottnak a Szabadság újságban közölt definiciót:
"Szocializmus egyenlő tervgazdálkodás, kapitalizmus egyenlő
piacgazdaság."
Lenin arra a kérdésre, hogy mi a kommunizmus, azt a választ adta hogy
"szovjethatalom plusz az egész ország villamosítása". Ez mai értelmezésben
egyfajta önigazgatást, és a gazdaság folyamatos technikai, technologiai
fejlesztését jelenti. Leninnek ez a rendkívül tömor definiciója figyelmen
kívül hagyja a gazdasági rendszer kérdését.
Néhány kérdés, amelynek a megválaszolására időt kellene szakítani:
Mi a magyarázata annak, hogy sem a tiszta tervgazdaság, sem a tiszta
piacgazdaság nem lehet tartósan eredményes? Mik azok a nehézségek,
ellentmondások, amelyek miatt
-rákényszerültek az elsődlegesen piacgazdasági mechanizmusok alapján működő
gazdaságok a központi tervezés korlátozott alkalmazására, illetve
-rákényszerültek az elsődlegesen tervgazdasági módszereket alkalmazó
gazdaságok a piaci mechanizmusok korlátozott alkalmazására?
Ha válaszolni tudunk (tudnánk) ezekre a kérdésekre, egy kicsit jobban megértenénk a Szabadságban közölt definició primitivségét, hibáját,
Egyébként is érdemes lemme a "piacgazdaság" és a "tervgazdaság"
tulajdonságait egy kicsit jobban elemezni. Magam csak néhány nap múlva tudok
erre a kérdésre visszatérni, de ha van valakinek véleménye, ne tartsa
vissza!
Több szem többet lát.


..a gazdasági filozófia egyik legnagyobb kérdése..
Valóban, ez nagy dilemma, ha úgy tetszik, a gazdasági filozófia egyik legnagyobb kérdése. Ugyanis a két gazdasági fogalom kizárja egymást legalább is a mai értelemben vett gazdaságpolitikai irányzatok szerint. Bár, én nem olvastam az említett írást, valószínűleg ez téveszthette meg a cikk írót. Mint a liberális, mint a konzervatív eszméket képviselő közgazdászok abban megegyeznek, hogy tulajdon fölötti rendelkezési jogot szentnek és sérthetetlenek tekintik és ebből eredeztethetően nem tűrnek semmilyen beavatkozást abban. Ezzel szemben álló marxista közgazdászok, aki a termelést nagyrészt közösségi tulajdonban és a közösség által irányított formában képzelik el, szükségesnek tartják, a legtágabb értelemben vett közösségi irányítási formát, az államot is bevonni a termelés megtervezésébe, megszervezésébe, adott esetben közvetlen irányításába.
A két gazdságfilozófia összevetése akkor kezd igazán izgalmassá válni, mikor mind a két irányzat képviselői, kezdenek rájönni, hogy a reálgazdaság törvényei nem a filozófiai irányzatok szájíze szerint működnek, hanem külön törvényei vannak.
Ettől a ponttól most, tovább nem megyek, mert idő és helyigényes kérdések kerülnének elő, amit majd a cikk írója- ígéretéhez híven- remélhetően megtesz helyettünk.
Izgatottan várjuk!
A jól emlékszem, a keynesi
A jól emlékszem, a keynesi konvergencia elmélet is valami hasonlóról szólt, anno.
Tovaris
A tervgazdálkodás
a mai körülmények között szükségképpen feltételezi a számítógépek és a valószínüségszámitás, a korszerű matematika felhasználását. Azt,hogy hogyan tudunk a piacgazdasággal ellentétben népjólétet és/vagy létbiztonságot teremteni nem ezektől függ,hanem a tulajdon viszonyoktól.A modern közgazdaságtan ezeket a kérdéseket pontosan megtudja válaszolni.Lásd Dr. Nagy András tanulmányait ,írásait a munkas.eoldal.hu-n.A tervgazdálkodás nem lehet tervutasításos módszer a modern időkben. A tervgazdálkodás ma sokkal rugalmasabb kell,hogy legyen és az árú hiány a raktározásokkal optimum közelében tartható.Maga a probléma modellezhető: "Modern matematika mérnökök számára." Műszaki kiadó. Vitorla.