Címlap

Kommunista.NET

Világ proletárjai egyesüljetek!

Secondary links

  • Címlap
  • Könyvtár
    • História
  • Fórumok
  • Blogok
    • Thürmer Gyula
    • Comrade
    • Deák András
    • plaly
    • Szilmester
    • Encore
    • Red Star
    • Phoenix
  • Videók
    • Munkáspárt ma
    • A nagy kiárusítás
    • A Világkormány 3/3
    • A Világkormány 2/3
    • A Világkormány 1/3
    • I Am A Communist
    • Szalontüdő
    • Szegénység nem szégyen
    • Marxista Tanulókör - 1
    • Marxista Tanulókör - 2
  • Humor
  • Neofiták
    • Kerényi Imre rendező
    • Kondor Katalin újságíró
    • Kun Miklós történész
    • Szaniszló Ferenc újságíró
  • Program
  • Szerk!
  • Kapcsolat
Címlap A magyar kommunisták története 1919 után

A szegénység NEM szégyen, a rendszer tett azzá..


A kapitalizmus áldozatai


Kik kommunisták?


  • Új felhasználó
  • Elfelejtett jelszó

Rendszerváltásról


Idézetek

Külföldön minden jobb?

Németországban sokat lehet keresni. Miért? Hova mennek a német autóbuszok? Hát Magyarországra. És a német vonatok? Hát Magyarországra. És a termékeiknek nagy része hova megy? Spanyolországba, Olaszországba, amelyek most fognak épp azért tönkremenni, mert kölcsönből vették a német termékeket, csak hogy a német gazdaság jól fusson.
Ezek a hülye blogbejegyzések arról, milyen jól is élnek Németországban, Angliában olyanok, mintha egy USA-beli rabszolga arról beszélne, hogy a fehérek házában sokkal jobban élnek mint az ő barakkjaikban. Hát persze...

— Úton Blog

Olvasó

  • Az osztályharc meghaladásának kora
  • Kommunizmus mikor?
  • Adócsökkentés?
  • A társadalom többsége 1989-ben szocializmust kívánt?
  • Bal-jobb-bal!
  • Ereje a munkának van
  • Ki fogja eltartani a parazitákat?
  • Nacionalizmus
  • Össznémet balegyenes
  • Ki a felelős a kapitalizmusért?

  Friss tartalmak listája itt (katt ide)  

Magyar kommunisták illegalitásban 1919 után - 27. rész

PDF változatOldal küldése ismerősnekNyomtatóbarát változat
Magyar kommunisták illegalitásban 1919 után

„Tetteiket a nép szívébe véste, és addig élnek, amíg él a nép" - írta Várnai Zseni az antifasiszta ellenállás hőseiről. Manapság, amikor folyik a Horthy-rendszer tisztára mosása, emlékeznünk kell azokra, akik fegyvert fogtak a Horthy-rendszer, a háború ellen.

A fasizmus ellen sokan felemelik hangjukat, sőt küzdenek is ellene. Az antifasiszta ellenállásnak azonban a forradalmi munkásmozgalom, ezen belül is elsősorban a kommunista párt a legkövetkezetesebb, legharcosabb ereje, amely ellen a fasizmus kezdettől fogva élet-halál küzdelmet folytat.

„Ne engedelmeskedjetek a kiürítési ren¬deletnek! Ne hagyjátok el hazátokat, ne távozzatok Budapestről! Halál a német megszállókra!" - olvashatjuk a kommunista röpcédulákon.

1944 őszétől az MKP Katonai Bizottsága megkezdi a 3-6 főből álló akciócsoportok szervezését. A fő felelős Fehér Lajos, 27 éves történelem-latin szakos tanár. Szeghalmon (Békés megye) született, földműves családban. A debreceni református kollégium latin-történelem szakán szerzett tanári diplomát. 1937-től tagja a Márciusi Frontnak. A felszabadulás után fontos részt vállal a magyar mezőgazdaság fejlesztésében. Tagja a párt vezetésének, sokáig miniszterelnök-helyettes.
Szeptemberben alakul meg a Marót-csoport, élén Padányi Mihállyal. Ők robbantják majd fel a Gömbös-szobrot. 1944 szeptemberétől működik a Szír-csoport. Vezetője Weinberger Dezső, fedőnevén Szír. Kézigránátos akciókat hajtanak végre német egységek ellen. A budapesti Harminckettesek terén felrobbantják a nyilasok Hűség Házát. Weinberger mindössze 18 éves. 1943-tól tagja a KMP-nek. 1944 októberében eltűnik, vélhetően hősi halált hal. A csoport tagja Csillik Gábor is, aki decemberben lebukik. Kegyetlenül megkínozzák, de nem árulja el társait. Csillik 19 éves, 1945 után rendőrségi pályára kerül. 1957-1980 között Csepel rendőrkapitánya. A Szír-csoport utolsó nagy akciója a budapesti Metropol Szálló felrobbantása, amely az SS egyik központja ebben az időben. 1944. november 22-én Csillik, Weinberger és Fürst Alfréd 4 darab 3 kilós ekrazitcsomaggal felrobbantja a szállodát. 19 SS-tiszt hal meg.

Ekkoriban jön létre a Laci-csoport. Vezetője a 23 éves lakatos, Jamrich Mihály, fedőneve Laci. A háború után a Belügyminisztériumban dolgozik. A csoport röpcédulákat terjeszt, német egységeket támadnak meg. Sikeres robbantást hajtanak végre a körvasúton, Rákosrendezőn és Zuglóban. Baloldali fiatalokból szerveződik a Ságvári Partizáncsoport. Vezetője a 25 éves Turcsányi Lajos. A felszabadulás után a Néphadsereg ezredese lesz. 1945 januárjában felrobbantják a Köröndre telepített légvédelmi löveget.

1944. december 4-6-án a csepeli munkások megakadályozzák a község kiürítését. Ugyancsak decemberben az ellenállók bombát robbantanak a Magyar Művelődés Házában (ma Erkel Színház) rendezett nyilas gyűlésen. 1945. január 9-én újpesti partizánok felrobbantják a nyilasházat. Vezetőjük Földes László 34 éves asztalossegéd. A felszabadulás után számos párt- és állami tisztséget tölt majd be. Egyik fia, László, Hobó néven válik majd a magyar popzene ismert alakjává. Másik fia, György az MSZMP-ben fut majd be karriert, 1988-89-ben támogatja a pártvezetés rendszerváltó szárnyát. Napjainkban a Politikatörténeti Intézet főigazgatója.

A háború utolsó időszakában a szovjet vezetés dönt arról, hogy a Szovjetunióban élő politikai emigránsokból és hadifoglyokból partizánegységeket hoznak létre. Tagjaikat politikai és katonai képzésben részesítik. 1944 augusztusában születik meg a Rákóczi Partizánegység. 18 magyar és 5 orosz tagja van. Parancsnoka Uszta Gyula. Munkács környékén tevékenykednek, több száz fasiszta katonát semmisítenek meg. Uszta ekkor 30 éves. A szovjet fronton esett hadifogságba. Itt lesz a Kommunista Párt tagja. A felszabadulás után majd fontos tisztségeket tölt be a Magyar Néphadseregben. Máramarossziget térségében harcol a Dékán partizáncsoport. Vezetőjük Dékán István, 25 éves, szintén hadifogolyból lett partizánparancsnok. A háború után az Államvédelmi Hatóság kémelhárító osztályát vezeti. 1953 júliusától a belügyminiszter helyettese. 1956 után, mint a Rákosi-rendszer ismert alakját kizárják a politikai életből. A Hotel Silvanus igazgatójaként dolgozik.

Szlovákia területén Nógrádi Sándor vezetésével tevékenykedik magyar partizáncsoport. Nógrádi az idősebb nemzedékhez tartozik. Ekkoriban már 50 éves, nagy munkásmozgalmi tapasztalattal. A felszabadulás után a Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke lesz. Kádár János oldalán vesz részt az 1956-os eseményekben. Egy ideig az MSZMP agitációs és propagandaosztályát vezeti, majd a Mao Ce-tung vezette Kínában képviseli Magyarországot.

1944 szeptemberében alakul egy ejtőernyős osztag, melynek parancsnoka később bevonul a történelembe. Igen, ő Maléter Pál hadnagy. 27 éves, evangélikus értelmiségi családban született, a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát végzi el. 1944-ben szovjet fogságba kerül, és átáll. A felszabadulás után a Néphadsereg ezredese. 1956 őszén Nagy Imre kormányában elvállalja a honvédelmi miniszter tisztségét. Nyíltan a szocializmus ellen fellépő erők oldalára áll. 1958-ban halálra ítélik és kivégzik.

„A Vörös Hadsereg által felszabadított területen megalakult az ideiglenes magyar kormány!" - adja hírül a Kommunista Párt 1944. december 27-én. A miniszterelnök Vitéz lófő Dálnoki Miklós Béla vezérezredes, 54 éves, Székelyföldről származik. 1942-től Horthy mellett főhadsegéd, majd 1944-től az 1. magyar hadsereg parancsnoka. 1944 októberében átáll a szovjetek oldalára. Egységeit hadiparancsban utasítja a szovjetekkel való ellenségeskedés azonnali beszüntetésére, és a németekkel való szembefordulásra. A felhívásnak engedelmeskedve az 1. magyar hadsereg állományából mintegy húszezer tiszt és katona áll át a Vörös Hadsereg oldalára.

A kormány koalíciós kormány, több párt vesz benne részt. A kommunistáknak két miniszterük van: Nagy Imre földművelésügyi miniszter, és Gábor József kereskedelemügyi miniszter. A kormány december 28-án hadat üzen Németországnak. Miklós Béla szavaival élve, új korszak kezdődik, amelyben „teljessé lesz a magyar önállóság, függetlenség, szabadság és demokrácia".

Tanulságok a munkásmozgalom történetéből:

1. Manapság folyik a Horthy-rendszer tisztára mosása. A hivatalos propaganda igyekszik elfelejtetni, hogy a második világháború csak szenvedést hozott Magyarországnak, és ezért nem a Szovjetunió, hanem a hitleri Németország és a vele szövetséges Horthy-rendszer a felelős.
2. Az antifasiszta ellenállásnak a forradalmi munkásmozgalom, ezen belül is elsősorban a kommunista párt a legkövetkezetesebb, legharcosabb ereje, amely ellen a fasizmus kezdettől fogva élet-halál küzdelmet folytat.

‹ Magyar kommunisták illegalitásban 1919 után - 26. részfelMagyar kommunisták 1945 után - 1. rész ›
  • Nyomtatóbarát változat
  • Új hozzászólás
  • Oldal küldése ismerősnek
  • PDF változat

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Megemlékező csendes tüntetés - KMP

r-d, 2011, november 17 - 21:07

http://www.facebook.com/event.php?eid=273684186007109

  • válasz

Említést érdemel még az

nagylajos, 2010, november 7 - 14:08

Említést érdemel még az újpesti partizáncsoport további két hőstette:
1.) A rákospalotai víztorony felrobbantásának megakadályozása.
2.) Egy ízben SS egyenruhába beöltözve "átvettek" a nyilasoktól egy nagyobb csoport zsidót, akiket épp vittek volna a Duna partra.

  • válasz

Az a bizonyos víztorony nem

ksengak (nem ellenőrzött), 2010, november 7 - 14:20

Az a bizonyos víztorony nem Rákospalotán, hanem Újpesten van és mikor ott laktam , még emléktábla is volt rajta. Ki tud róla, az emléktábla megvan még?

  • válasz

Víztorony emléktábla

Vendég, 2011, november 17 - 19:09

Igen, megvan még. Lásd: http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Plaque_on_the_water-tower_at_Ujpe...

  • válasz

Uszta Gyula nem lett mellőzve.

tovaris, 2010, november 7 - 13:57

Uszta Gyula (rövid "u"-val)

Neve 1944-től vált ismertté, amikor Kárpátalján a Szovjetunió csapatainak támogatására partizáncsoportot szervezett, majd csatlakozott, és támogatta a Vörös Hadsereget. Zemplén megyei Főispán volt 1947-48 között.(Eredeti szakmája:erdész. Illés Béla "Honfoglalás" c. regényében is említve van)

Először a Magyar Néphadsereg harckocsizó ezredének lesz a parancsnoka, majd 1952-ben vezérőrnagy és a páncélos alakulatok parancsnokává nevezik ki. 1954 őszén vezérkari akadémián tanult a Szovjetunióban.

Az 1956-os ellenforradalom idején a fővárosi karhatalom fő megszervezője (1956. november 4. után), és a kormány megbízásából a Néphadsereg Katonatanácsának elnöke is. Az 1958-as, Nagy Imre és társait elítélő perben Maléter Pál ezredes elleni tanúk egyike.

1956 decembere és 1962 között a honvédelmi miniszter első helyettese, altábornagy. 1957-ben jelentős átszervezést hajtott végre a Magyar Néphadseregben. Az MSZMP IKB, majd Központi Bizottság tagja (1956-66), valamint több, mint 30 éven át a Elnöki Tanács tagja (1953–1985). Az MHS elnöke, majd az MHSZ főtitkára (1962 és 1969 között), ezután a Magyar Partizán Szövetség főtitkára (1969-82).

Egyébként személyesen is ismertem, többször beszéltem is vele, MHS kitüntetésemet is tőle vettem át. Édesapám személyes jó barátja volt. Uitz Béla festőművésznek is ő mutatott be.

Tovaris

  • válasz

Dálnoki Miklós Béla

tovaris, 2010, november 8 - 18:02

Dálnoki Miklós Béla (Bp., 1890. jún. 11. – Bp., 1948. nov. 21.): vezérezredes, miniszterelnök. Iskoláit a kőszegi katonai reálisk.-ban, valamint a Ludovika Ak.-án végezte, 1910-ben avatták hadnaggyá. Az I. világháború után mint vezérkari tiszt több helyen teljesített szolgálatot, 1933-tól 1936-ig Berlinben mint katonai attasé működött, 1939 tavaszán a 2. lovas dandár, 1941. márc. 1-től az újonnan megalakult gyorshadtest, 1942. febr.-tól okt.-ig a kolozsvári IX. hadtest parancsnoka, nov. 11-től a kormányzó főhadsegédje és katonai irodájának vezetője, majd 1944. júl. 1-től az I. hadsereg parancsnoka. Az 1944. okt. 15–16-i nyilas puccs után szűkebb törzsével átment a Vörös Hadsereghez és 1944. okt. 17-én kiáltványt adott ki „az orosz hadsereggel való ellenségeskedés megszüntetésére és a német hadsereg elleni harc megindítására”. 1944, dac. 12-én több m. politikussal és katonatiszttel megérkezett Debrecenbe. Az 1944. dec. 13–20-i választásokon pártonkívüli programmal az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjává választották. A Debrecenben 1944. dec. 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnöke (1945. nov. 15-ig) és a debreceni koalíció jobbszárnyának egyik vezető képviselője. – Irod. A debreceni feltámadás (szerk. Paál Jób-Radó Antal, Debrecen, 1940; Nemes Dezső: Magyarország felszabadulása (Bp., 1955); Révész Imre: Az ideiglenes nemzetgyűlés és az ideiglenes nemzeti kormány megalakulása Debrecenben (1944. dec. 21–22.) (Tanulmányok a magyar népi demokrácia történetéből, szerk. Laczkó Miklós, Bp., 1955.)

Tovaris

  • válasz

Az oldalhoz álnéven, hamis adatokkal is hozzá lehet szólni. Minden írás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk velük egyet!
Felhasználói adatokat, információkat nem gyűjtünk és nem szolgáltatunk. A „jó ízlést” sértő hozzászólásokat eltávolítjuk.