Válság és forradalom

November 20-22-én Új Delhiben, India fővárosában tartották a világ kommunista és munkáspártjai évenkénti nemzetközi találkozójukat. A pártok rendszeres tanácskozásai 1999-ben indultak el, amikor a Görög KP kezdeményezésére közösen vitatták meg a kapitalizmus helyzetét és a mozgalom feladatait. Athénben eddig hét találkozót szerveztek. 2006-ban a Portugál KP, az egyik legnagyobb nyugat-európai párt adott otthont a találkozónak. 2007-ben - részben a Munkáspárt kezdeményezésére - Minszkben volt a találkozó, jelezve a munkásmozgalom szolidaritását Belarusszal. Ezen a tanácskozáson a pártok tiltakoztak a Munkáspárt Elnöksége ellen folyó bírósági eljárás ellen, és követelték az alkotmány betartását. 2008-ban került sor először Latin Amerikában ilyen találkozóra, nevezetesen Brazíliában, ahol Lula elnök vezetésével jelentős változások mennek végbe a néptömegek érdekében. Ezt a politikát támogatja a Brazil KP is.

Először Ázsiában

A mostani találkozóra 47 országból 57 párt küldte el képviselőit, ami valamivel kevesebb, mint a korábbi találkozókon. A magyarázat az, hogy a válság viszonyai között számos dél-amerikai és néhány európai pártnak a vártnál nagyobb nehézséget okozott az útiköltség előteremtése. A tanácskozáson hagyományosan nem vesznek részt a japán kommunisták, de jelen voltak a kínai, vietnami, kubai, laoszi, koreai kommunisták képviselői, csakúgy, mint a brazil, portugál, orosz, cseh, görög pártok. A Munkáspárt képviseletében Thürmer Gyula, a párt elnöke volt jelen.

A tanácskozást két indiai párt, az Indiai Kommunista Párt (Marxista) és az Indiai Kommunista Párt szervezte. A találkozó alaphangját Sitaram Yechuri, az IKP (M) vezetésének tagja adta meg. Új történelmi szakaszban vagyunk, hangsúlyozta. A kapitalizmus civilizációs válságban van. A kapitalizmus válságát nem lehet a kapitalizmus eszközeivel leküzdeni, s ez felveti a társadalmi változás, a szocialista alternatíva kérdését. Az Obama-jelenség a kapitalizmus nagy trükkje, mondta, de Obama lényegében ugyanazt teszi, mint elődei, csak elegánsabban. A kapitalizmus válsága természetesen nem jelenti azt, hogy a kapitalizmus automatikusan összeomlik. Az indiai kommunisták szükségesnek tartják a proletárinternacionalizmus elvének érvényesítését, a pártok minél szorosabb együttműködését.

A Brazil KP képviselője szerint Latin Amerikában új szakasz tanúi vagyunk, és ez döntően Lula brazil és Chávez venezuelai elnök politikájának köszönhető. E politika közös jellemzői, hogy a demokrácia erősítését tűzték ki célul, jelentősen javítják a néptömegek helyzetét, megszilárdítják a nemzeti szuverenitásukat, és keresik új, jobb helyüket a világban.

Obama a birodalmi politika embere, jelentette ki a Kubai KP képviselője. Célja, hogy Kubában megdöntsék a szocializmust, de Kuba ellenáll. Érdeklődéssel fogadták a kínai küldöttség felszólalását. Elmondták, hogy – bár sokan állítják az ellenkezőjét – a Kínai KP nem tért le a marxizmus útjáról és nem adja fel a szocializmust. A kínai sajátosságú szocializmus építése jelenti hozzájárulásukat a szocializmus egyetemes ügyéhez.

A tanácskozáson először vett részt az 5 millió lakosú Kirgízia kommunistáinak delegációja. A párt sikeres, húsz ezer tagja van. A 90 fős kirgiz parlamentben 8 képviselővel rendelkeznek.

Jövőnk a szocializmus

„A jelenlegi globális recesszió azt mutatja, hogy a kapitalizmus, mint rendszer van bajban.” – olvasható a közös nyilatkozatban. Magyarul ez azt jelenti, hogy a kapitalizmus mai bajai nem javíthatóak ki a tőkés reformok segítségével, bárhogyan is igyekezzenek ezt elhitetni a tőkés hatalmak vezetői. „A munkásosztály és a dolgozó tömegek számára válságból egy kivezető út van: fokozni kell a harcot a tőke uralma ellen.” – folytatódik a pártok a közös véleménye. „A szocializmus az egyetlen reális alternatíva az emberiség számára és ez a mi jövőnk.” - fejeződik be a dokumentum.