A baloldali pártok és szerveződések túl kicsik, hogy önállóan számottevő erőt képviseljenek. Ezért olvastam örömmel nemrég megjelent hozzászólásban a kerekasztal szervezését (ezt én már régebben valahol felvetettem, de ez nem lényeg). Véleményem szerint minden baloldali erő (legyen az szervezet vagy egyén) értéket képvisel a súrlódások ellenére is. Nincs jobb megoldás szerintem a személyes sérelmek és nézeteltérések feloldására sem mint a B.K. (Baloldali Kerekasztal). Mert így minden szervezet megőrizheti saját arculatát a baloldal széles palettáján és megfelelő rugalmassággal közben egy testé forrhat össze (mint mozgalom). Elkerülhető lenne sok vádaskodás és lejáratás minden részről. Talán még megkönnyítené az egyik pártból a másik pártban való ingázást is mert a testben maradna mindenki. Mint a soktornyú vár, 1 torony - 1 párt. A "tornyokban" pedig a pártok vagy szervezetek tagjai. Vagy egy akolban, vagy a vágóhídon. Felesleges a jelen politikai helyzetben bármely pártnak, szervezetnek is a vezető szerepre való törekvése. Esztelen időfecsérlés. Ez az én véleményem és egyáltalán nem valami útmutatásnak szántam, sem valamely párt vagy szervezet lekicsinyítése céljából sem írtam. Kinek ahogy tetszik.

Tovaris

Visszafoglalja a leválni készülő kommunista ifjúsági szervezetet a Munkáspárt. A Baloldali Front több vezetője az elmúlt hetekben szokatlan nyíltsággal támadta a pártvezetést, és az elszakadást tűzték ki célul. Thürmer Gyuláék viszont szombatra összehívták a szervezet kongresszusát, ahol várhatóan új vezetést ültetnek a Front élére.

„A Munkáspárt nem ül ölbe tett kézzel. Ma még nincs forradalmi helyzet, de holnap lehet” – üzente a tagságnak a Munkáspárt központi bizottsága arra kérve őket, hogy a nehéz helyzet ellenére folytassák a munkát, és „ne engedjék, hogy bárki megzavarja a párt életét, küzdelmét a tőke, a pénz uralma ellen”. A néhány napja meghozott határozat az egyre szélesdő kilépési hullámra reagált.

A Thürmer Gyula pártelnök által irányított központi bizottság leszögezte: elítéli a pártot elhagyókat, mert lépésükkel kárt okoznak, különösen azzal, hogy a lehetőséget adnak „a polgári sajtónak, hogy támadják a Munkáspártot”.

A kilépésekről az Index adott hírt. [1] Paulik Péter, a főváros több kerületét összefogó 9-es régió vezetője levélben értesítette az „elvtársakat” arról, hogy Thürmer barátnője, a párt gazdálkodásért felelős alelnöke miatt döntött a távozásról, és KB-tagságának megszünetetéséről. Rajta kívül a Baloldali Front vezetőségéből is többen a párttagságuk feladása mellett döntöttek. Cseh Miklós elnök, Berényi Imre, Kovács Balázs vezetőségi tag, valamint Juhász Norbert etikai biztos azt közölték a pártelnökkel, hogy önálló pártként kívánják működtetni a párt ifjúsági szervezetét.

Juhász Norbert szerint a közelmúltban olyan sok fiatal hagyta el a szervezetet, több megyében meg is szűnt a Baloldali Front. Juhász szerint a helyzetet a Munkáspártban rendszerint szépítve magyarázták, hogy a fiatalok „nem voltak elég erősek”, „máshol volt a helyük”, vagy „más életszakaszhoz értek”.

A „valódi felelős azonban a párt vezetése” – szögezte le Juhász, amely „káros és működésképtelen pénzügyi, és ifjúságpolitikájával lehetetlenné teszi a káderképzést, megfojtja a szervezet fiatal hajtásait, akik magukban hordozzák a magyarországi munkásmozgalom fennmaradásának, majdani győzelmének zálogát”.

A Munkáspárt KB-határozata szerint azonban senkinek sincs joga, hogy leválassza a Baloldali Frontot a pártról, mert a fiatalok nem a vezetők szervezetébe, hanem „a Munkáspárt kommunista ifjúsági tömörülésébe léptek be”. Thürmerék a szervezet önállósításának megakadályozása érdekében össze is hívták a Baloldali Front kongresszusát, amely szombaton ül majd össze. Ezen az eseményen valószínűleg új, a pártelnökhöz lojális vezetők kerülhetnek a szervezet élére.

A négy kilépő közös nyilatkozatban ítélte el Thürmerék húzását. A levél szerint ők nem tudtak arról, hogy saját szervezetük kongresszust tart, és a mai napig nem látták az alapszabály által előírt mennyiségű támogatói aláírást, amely az összehíváshoz szükséges. „Mi, az Országos Vezetőség tagjai szomorúan látjuk, hogy a Baloldali Frontban kialakult egy törvénytelen és jogtalan helyzet, amihez nem kívánunk asszisztálni. Az a szervezet, amely a saját szabályait sem tartja tiszteletben, soha sem lehet egy példát mutató, hiteles, és főleg nem lehet kommunista elveket valló szervezet.” – írták Thürmeréknek a Baloldali Front eddigi vezetői.

Olvastam sajnos, és ettől féltem. A sajtónyilvánossággal most már közszájra került a hónapok óta a háttérben folyó nagycirkusz. Én megfogadtam, hogy nem szólok bele a dolgokba és ezután sem fogok, de az a helyzet, hogy mindenkinek igaza van, és mégsincs senkinek se. Megy a hőzöngés meg az elégedetlenség a háttérben, de a kongresszuson mindenki kussol és automatikusan elfogad minden előterjesztést. Lehet mondani akármit, de ha a párttagság nem klubéletnek fogta volna fel a pártmunkát és nem működött volna pont ezért önálló gondolat nélküli szavazógépként - mintegy rábízva mindent az elnökségre, "nekem aztán mindegy"-alapon, most nem tartanánk itt.