Hosszú távon hatalomban maradhat a Fidesz

Az ellenzék és a nem konzervatív értelmiség demokráciaféltő vészharangkongatása kapcsán Nagy Attila Tibor elemző azt mondja, ezekben a hetekben fog kiderülni, milyen a demokrácia minősége Magyarországon. Az ellenzék nem csak most, hanem már a kampány során is igyekezett felhívni a választók figyelmét a kétharmad veszélyeire, mégis elsöprő Fidesz-győzelem született.

A fő kérdés elsősorban az, hogyan boldogul a kormány a gazdasággal, mivel a demokrácia állapota egyelőre kevésbé érdekli az emberek többségét, mint az életszínvonala, a tömegközlekedés helyzete, a kórházi ellátás minősége, a materiális kérdések. Az elemző szerint kérdéses, hogy a jelenleg rendkívül megosztott ellenzéki pártok képesek lesznek-e demokráciaféltésből összefogni.

Nagy Attila Tibor úgy véli, a Fidesznek addig van mozgástere és ideje a politikai berendezkedésre, amíg jelentős támogatottságot képes felmutatni. Ma még nem lehet megmondani, hogy a heterogén Fidesz-szavazó tömeg mennyire és meddig lesz elnéző a kormánypárttal szemben. A Fidesz és választóinak kapcsolatát pillanatnyilag nem a demokrácia állapota fogja eldönteni. Persze egy őszödihez hasonló fideszes botrány, vagy akár a '98-as Kaya Ibrahim és Joszif Tot-féle, Fideszhez köthető kellemetlen ügyek mindent felboríthatnak.

Az elemző emlékeztet két közelmúltbeli kutatás (Tárki, HVG) eredményére, amelyek azt mutatják, hogy az emberek zöme elégedetlen a demokrácia jelenlegi működésével. A kormánytól többé vagy kevésbé független intézmények (például ÁSZ, Magyar Energia Hivatal, Gazdasági Versenyhivatal) Fideszhez lojális vezetőkkel történő feltöltése akár kontraproduktív is lehet a kormánypárt számára.

A médiával kapcsolatos kormányzati elképzelések kapcsán Nagy Attila Tibor úgy fogalmaz, hatalomtechnikai szempontból az ellenzéknek alig marad tere, ugyanakkor a jóformán megregulázhatatlan internet továbbra is korlátlanul rendelkezésre áll a véleményformálásra, de az EU normái is gátat szabhatnak a véleménynyilvánítás korlátozásán ügyködő kormánynak. "Mindamellett tartalmi korlátai is vannak a médiumok elfoglalásának, hiszen borzasztó unalmas egy kormánypárti média" - teszi hozzá Nagy.

A sajtóban megjelenő vélemények helyreigazítási kötelezettségével kapcsolatosan az elemző rámutat, hogy Európában Szlovákiában van ehhez hasonló előírás. Fékje lehet a szabályok betartásának, hogy a törvényjavaslat szerint hasonló ügyekben fellebbezési joga van az érintetteknek, vagyis vitás esetekben a polgári perrendtartás szerint járnának el a hatóságok.

Az elemző szokatlannak, bár a Fidesz szempontjából indokolhatónak tartja a rapid törvénykezési tempót. Legszembeötlőbbnek azt nevezi, hogy nálunk rendkívül sok az egyéni képviselői indítvány a törvényhozásban, holott normális esetben a kormány terjeszti elő a törvényjavaslatokat és módosításokat, amelyeket az államigazgatási apparátus végrehajt. Nálunk viszont utóbbival szemben nagy a bizalmatlanság a kormány, illetve a Fidesz részéről.

Nagy Attila Tibor szerint joggal állítja a Fidesz, hogy a kétharmaddal a választók alkotmányozással is megbízták őket. Másfelől nem mondták meg a választások előtt, hogy milyen alkotmánymódosításokat szeretnének végrehajtani, illetve mit vennének bele egy új alkotmányba, és erre az ellenzék sem próbálta őket rákényszeríteni.

Nagy úgy véli, lehet félnivalója a felelősségre vonástól egyes szocialista politikusoknak, illetve hozzájuk közel álló gazdasági érdekcsoportoknak vagy vállalkozóknak, folytatódnak a büntetőeljárások ilyen személyek ellen. Önmagukban téves politikai döntésekért ugyanakkor nem szokás Európában politikusokat felelősségre vonni, mert az a leszámolás látszatát keltené.

Amennyiben Gyurcsány Ferenc exkormányfő büntetőjogi felelőssége megalapozottan felmerül, az ügyészségnek kötelessége kérnie a politikus mentelmi jogának felfüggesztését. Kérdés, mennyire bízhatunk az ügyészség és az eljáró szervek pártatlanságában. A kövéri nyilatkozat Gyurcsány börtönbe csukásáról legalábbis kételyeket vethet fel erre vonatkozóan, hisz afféle politikai megrendelésnek tűnik. Ha viszont kiderül, hogy nem megalapozottak a Fidesz vádjai, az visszahullhat rájuk.

Nagy Attila Tibor szerint rövidtávon nem várható, hogy a kormány komoly strukturális reformokba kezd például az egészségügy vagy az oktatás terén, ennek jelei eddig leginkább a közigazgatás átalakítási terveiben láthatók. Szerkezeti reformok helyett a különböző társadalmi csoportoknak tett gesztusok várhatók, illetve ezek részben már meg is történtek.

Nagy úgy látja, az Orbán-kabinet nem akar ujjat húzni a multinacionális cégekkel, már csak e cégek politikára erős befolyást gyakorló ereje miatt sem. A multik több tízezer munkavállalót foglalkoztatnak, távozásuk az országból óriásira növelné a munkanélküliséget. Ráadásul e cégek nem foglalkoztatnak feketén, és befizetik az adót meg a járulékokat az államnak.

Az elemző lát arra esélyt, hogy a Fidesz több ciklusra bebetonozza magát a hatalomba, amennyiben képes növelni a lakosság meghatározó részének életszínvonalát, és javítani tud a társadalmi közhangulaton. Nem utolsó sorban pedig, ha képes lesz változtatni gyakran arrogánsnak tűnő retorikáján. Nagy szerint a párt jórészt ennek köszönhette 2002-es vereségét. Meg kell tanulnia a párt megmondó embereinek, hogy más beszédstílust követel meg az ellenzéki, mást a kormánypárti szerep.

Szerző: Bencsik Gyula | egyéb írások a szerzőtől

STOP