A nyugat cinizmussal vádolja Oroszországot. De voltaképpen ki is a cinikus?

tovaris, 2010, június 21 - 21:16
PDF változatOldal küldése ismerősnekNyomtatóbarát változat

Kirgizisztán és a nagyhatalmak cinizmusa

A közöny az elűzött klánnak kedvez

A legújabb etnikai eredetű tragédia a világ szeme előtt és annak közönye közepette zajlik Kirgizisztánban – írja a Frankfurter Rundschau című liberális német napilapban Karl Grobe. Különösen Oroszország cinizmusa szembeötlő, melynek kormánya minden indoklás nélkül figyelmen kívül hagyta az ideiglenes kirgiz elnök, Roza Otumbajeva kérését, hogy küldjenek országába rendfenntartó erőket.
Moszkva mindössze egy maroknyi katonát küldött az általa használt, Biskek környéki Kant repülőtér, illetve egyéb orosz érdekeltségek védelmére. Ám az atrocitások igazi színtereinek, Dzsalalabad és Os városának környékét messze elkerülik.
Pedig Moszkva számára Üzbegisztán messze a térség legfontosabb állama, és ha most elszalasztja, hogy egyértelműen a megtámadott üzbég menekültek oldalára álljon, az Üzbegisztánnal fennálló kapcsolatait veszélyezteti.
A kommentár hasonlóan cinikusnak tartja az Egyesült Államok magatartását. Washington sem ígért semmilyen segítséget, mindössze a manaszi légibázison lévő érdekeltségeit igyekszik védeni. Igaz, Manasz életbevágóan fontos az afganisztáni béketeremtés feladatainak támogatása szempontjából, és arrafelé semmilyen atrocitások sem történtek.
A konfliktus kiszélesedése egyedül az elűzött kirgiz elnöknek, Kurmanbek Bakijevnek és klánjának jöhet jól, akik fenntartva a káoszt politikai és katonai előnyt kovácsolhatnak a kialakult helyzetből.

Kommentár:

A kirgíz népért most hirtelen oly "szolidáris" nyugat Oroszországot vádolja azért, mert nem segít egy olyan etnikai konfliktus megoldásában, amely a volt Szovjetunióban tulajdonképpen nem is létezett. Amikor Afganisztánban vállalt szerepet, akkor a világ főmumusának kiáltották ki. A Szovjetunió felbomlásakor hangosan röhögtek a volt tagállamok Oroszországgal való hanyatt-homlok szakításain. Aztán elnézték, hogy az USA támaszpontot létesítsen a volt szovjetköztársaság területén, ahonnan az afganisztáni "törvényes" háborút logisztizálja (persze jól felderíti az orosz hadműveleti hírközlést is)Sírnak is, mint a fürdősqrvák, és elvárják, hogy orosz katonák haljanak meg egy Oroszországtól már idegen területen, idegen érdekekért.

Tovaris

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Újra szól a szirének éneke

tovaris, 2010, július 2 - 16:44

A NATO kapui nyitva állnak Ukrajna előtt

A NATO kapui mindig nyitva állnak Ukrajna előtt - jelentette ki pénteken Kijevben Hillary Clinton amerikai külügyminiszter, annak ellenére, hogy az új ukrán hatalom lemondott a csatlakozásról az észak-atlanti szövetséghez.

"A NATO kapui nyitva maradnak, de Ukrajnának kell eldöntenie, hogy ezen az úton akar-e járni, vagy másikat választ" - mondta Clinton az ukrán kollégájával, Kosztyantin Hriscsenkóval tartott találkozója kezdetén.

"Ukrajna szuverén és független ország, joga van ahhoz, hogy maga válassza meg szövetségeseit" - tette hozzá Clinton, akinek országa aktívan támogatta Kijev NATO-csatlakozásának tervét.

A februárban megválasztott oroszbarát Viktor Janukovics elnök elvetette a NATO-csatlakozást, amely Nyugat-barát elődje, Viktor Juscsenko számára fontos célkitűzés volt. Az ukrán parlament péntekre virradóra erre vonatkozóan egy külön törvényt is elfogadott, amely megerősítette Ukrajna el nem kötelezett státusának fenntartását, vagyis azt, hogy az ország nem csatlakozik katonai szövetségekhez.

Clinton egyúttal kifejezte reményét, hogy Ukrajna megállapodik a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a kilátásba helyezett 19 milliárd dolláros hitelről, amely segít az ország gazdaságának talpra állításában. Egyben arra bátorította Kijevet, hogy gazdasági reformokkal és a szellemi tulajdonjogok védelmével javítsa a befektetői környezetet.

Az amerikai külügyminiszter a tervek szerint találkozik Janukoviccsal, majd pedig Julija Timosenko volt kormányfővel is.

Clinton ukrajnai látogatása az első öt országot érintő legújabb körútján, melynek során Kijev után Lengyelországba, majd Azerbajdzsánba, Örményországba és Grúziába utazik.(MTI)

Kommentár:

Igen. Ukrajnának joga van megválasztani szövetségeseit. Meg joga van a realitásokat is elfogadni. Szirénhangok ezek, Mrs. Clinton, nem véletlen, hogy a legelrugaszkodottabb volt szovjetköztársaságokat keresi fel, egy kis oroszellenes hangulatkeltésre...

Tovaris

Addig nyújtózkodj amíg a takaród ér...

SzélRózsa, 2010, június 25 - 19:50

Az USA -nak (sajnos) tagadhatatlan, hogy nagyon messzire elér a keze.
Mindhiába leplezi, de "ő" már egy bő félévszázada a világ bekebelezésén dolgozik...
A történelem azt mutatja, hogy a nagy birodalmak így, vagy úgy de rendre elbuktak, azt hiszem a Szovjetunió után, most az USA következik.
Minden jel erre utal: tovább nyújtózkodtak, mint a takarójuk ért...

SzélRózsa

A Nyugatnak mindegy, hogy Oroszország, vagy Szovjetunió?

tovaris, 2010, június 24 - 19:52

Transznyisztriát a Biztonsági Paktumért cserébe

Transznyisztria: A Dnyeszteren túli terület (Moldva keleti része)

Nyezaviszimaja Gazeta (Független Újság)

Az EU tárgyalásokat szeretne kezdeni Moszkvával az egyik legrégibb „befagyott konfliktus”, a transznyisztriai szeparatizmus jelentette kihívásról – értesült német forrásokból a moszkvai napilap. A Nyezaviszimaja Gazeta azt is tudni véli, hogy a kérdést Angela Merkel vetette fel, mégpedig azon memorandum kapcsán, amelyet az orosz elnökkel írt alá június 5-én. Mint ismeretes, a Szovjetunió széthullását követően a terület javarészt orosz elkötelezettségű lakói ki kívántak válni a Moldvai Köztársaságból, s ebben Moszkva hathatós katonai támogatást nyújtott nekik, mind a mai napig.

Merkel felvetése összekötné az Oroszországgal megvitatandó európai biztonsági rendszer kérdését a transznyisztriai rendezéssel. Asz elgondolás arra a tervezetre épülne, melyet Dmitrij Medvegyev elnök 2008 májusában, az Európai Biztonsági Paktum kezdeményezés keretében előterjesztett.

Európai elemzők valószínűnek tartják, hogy a megállapodás részletes kidolgozásának érdekében német-orosz vegyesbizottságot hozzanak létre.

Alexander Ruhr, a német Külkapcsolatok Tanácsa keretében működő Oroszország-Eurázsia Program igazgatója a lapnak nyilatkozva elmondta: a Merkel és Medvegyev által június 5-én szignált memorandum az orosz Európai Biztonsági Paktum kezdeményezésre adott hivatalos uniós reagálásként is felfogható.

Ezen belül a transznyisztriai orosz jelenlét azért bír fontossággal, mert míg az orosz csapatok nem hagyják el a tréséget, addig nem léphet életbe az európai konvencionális katonai erőkre vonatkozó megállapodás (CFE), és továbbra is fennáll a konfrontáció lehetősége a Fekete-tengeri térségben.

A német felvetésre ugyanakkor az orosz fél aligha fog pozitív választ adni – véli Rahr. Ezt látszik alátámasztani Konsztantyin Koszacsevnek, az Állami Duma (a parlament alsóháza) Külügyi Bizottságának az elnöke is, aki kitért az elől, hogy közvetlenül összekapcsolja a német-orosz memorandumot Oroszország potenciális katonai kivonulásával a transznyissztriai területről.

Kommentár:

Teljesen mindegy, hogy Oroszország cári birodalom, Szovjetunó, vagy akármi, a Nyugat állandó és megmagyarázhatatlan gyanakvással kíséri. Pedig a lényeg az, hogy Oroszország máig a világ legnagyobb területű országa, amely ráadásul a stratégiai nyersanyagkészlet jelentős részét is birtokolja. Mind a cári, mind a szovjet időkben a birodalom területén jelentős létszámú orosz ajkú lakosság halmozódott fel, akik a Szovjetunió felbomlása után egyszerűen a határon kívülre kerültek, és idegen számukra az új államforma, a politika, a sz etnikai probléma. Mivel az elszakadt köztársaságokban az ott élő oroszok már helyi születésűek, ragaszkodnak szülőföldjükhöz, amit viszont már nem Oroszországnak neveznek. Ráadásul az elszakadt köztársaságok lakossága a kormányok háttérből irányított politikai segédletével még heccelik is az orosz lakosságot azzal, hogy nagy létszámuk ellenére az orosz nyelv használatát korlátozzák, vagy egyenesen tiltják. Nem csoda, hogy Moldávia Dnyesztertől keletre eső területén élő nagy számú orosz lakosság nagy rész vissza akar kerülni Oroszországhoz - természetesen a területtel együtt. Románia, a Nagy Románia bűvöletében jogot formál Moldávia területére, úgy, ahogy egyes reakciós román szervezetek, mint pl. a "hazafias" Vatra Românească, még a Tiszától keletre elterülő területeket is a Nagy Románia történelmi részének tekinti. (Nesze neked Trianon!) Szóval, nem csodálom Oroszország félelmét, ha ebben a bizalmatlan politikai légkörben megfelelő védőövezettel akarja magát körülvenni. Megszűnt a Szovjetunió, nem baj, itt az mélyen gyökerező imperialista oroszgyűlöletről(russzofóbia) van szó. Ne feledjük: Oroszország nem csak "nyezaviszimaja" (független), hanem "nyeszakrusimaja" (legyőzhetetlen) is. Jó lenne már végre tudomásul venni, és barátságos arcot ölteni.

Invincible and Legendary Несокрушимая и легендарная RED ARMY
http://www.youtube.com/watch?v=qkw4GzQ_IjA

Az eredeti szöveg, amiben még Sztálin és Sztálingrád is melítve van, nekem így eredetibb, de a mai változatot átírva énekelik. Ha meg zenekar adja elő, teljesen mindegy...

Над страною шумят как знамена
Двадцать семь героических лет.
Солнцем славных боёв озарённым
Весь твой путь в наших песнях воспет.

Припев:

Несокрушимая и легендарная,
В боях познавшая радость побед -
Тебе любимая, родная армия
Шлет наша Родина песню - привет.
Шлет наша Родина песню - привет.

Родилась ты под знаменем алым
В восемнадцатом грозном году.
Всех врагов ты всегда сокрушала,
Победишь и фашистов орду.

Припев.

Ленинград мы в боях отстояли,
Отстояли родной Сталинград.
Нас ведет в наступление Сталин,
Hаши танки фашистов громят!

Припев.

Победим, наша сила несметна,
Гений Сталина в бой нас ведет.
Наша армия в битвах бессмертна,
Как бессмертен Советский Народ.

Припев:

Несокрушимая и легендарная,
В боях познавшая радость побед -
Тебе любимая, родная армия
Шлет наша Родина песню - привет.
Шлет наша Родина песню - привет.

Tovaris

Így igaz.A nagy

deakandras, 2010, június 25 - 20:08

Így igaz.A nagy felsőbbrendű faj baromi precíz és korszerű fegyverzete,fegyelmezettsége ellenére se bírt a "Dzsingisz kán"-nal,ahogy Sztálint Hitler nevezte.Ott voltak az állandó partizánakciók,na meg a földrajzi elhelyezkedés is.Hiába a haditechnika korszerűsége, a végtelen orosz síkságok hosszú távlatban a honi oroszok javára dolgoznak.Ugyanilyen módon az általam csodált és bálványozott Napóleon se bírt a kegyetlen orosz téllel és a hatalmas birodalom adta végtelenséggel.