Tulajdonképpen semmi olyat nem mondanak, amit ne tudhatnánk.
Bod Péter Ákos kifejti, hacsak nem fog 2010-ben kenyér potyogni az égből, éhen fogunk veszni. Ezt persze a "brutálisan rosszak lehetnek az ország makrogazdasági mutatói" mondattal teszi, de érthetjük így is. (lásd: http://index.hu/gazdasag/magyar/bpa090123/ )

Bajnai Gordon miniszterünk szerint "Válságos korszakot él át a kapitalizmus, de a kapitalizmus nincs válságban". Egyet kell értsek vele, a kapitalizmus az nincs. Mi viszont igen. Surányi György szerint a kapitalizmus válságokon keresztül fejlődik. Kettejük közös megegyezése, hogy ez így van olyan jól, hogy csuhaj. Amikor a szocializmus vége fele kissé rezgett a léc, máris váltást, piacgazdaságot követeltek, most, hogy emberek ezreit bocsájtják el (idén a terv 150 ezer ember, elvtársak!), egy legyintés, ilyen a kapitalizmus, ez kérem így fejlődik... Ki gondolta volna anno ezt a négy igenesnél? A fentieket úgy is konstatálhatjuk, hogy a kapitalizmusnak annál jobb, minél rosszabb a prolinak (lásd: http://www.privatbankar.hu/html/cikk/cikk.php?kommentar=27900 )

És kérem, jön Bokros Lajos, aki mint '96-ban, ismét megmondja, hogyan is leszen jobb és szebb jövőnk. (lásd: http://nol.hu/belfold/itt_van_bokros_lajos_ujabb_csomagja_-_pontrol_pont... )

Csak néhányat emelnék ki, aki gondolja, a fenti honlapon elolvashatja.

1) Kötelező magánbiztosítást az egészségügyben
Ez remek lenne! Bokros urat nem zavarja, hogy már kétszer is írtak ki az egészségügy privatizációja ellen népszavazást. Egyszer a magánpénztárak ellen, egyszer a kórházak privatizációja ellen. Bár, az előbbi érvénytelen volt, az utóbbit is semmibe lehet venni, un. bérbeadás címén... Még egy gondolat, ugye milyen remekül működik a magánpénztár a nyugdíjban? 350 milliárdos befizetést elúsztattak a tőzsdén, míg az állami kassza hiánya pedig körül belül ugyan ennyi (2010-re 400 milliárdot jósolnak). Lehet, hogy én vagyok a közgazdasághoz nemnormális, de nem jobban jártunk volna, ha nincs magánnyugdíj pénztár?

2) Versenyt az egészségügyi intézmények között
Ha van egy hely, ahol nem szabad versenynek lenni, akkor az ez. Elvileg a kölcsönös bizalmon kellene alapulnia az egészségügynek, de hol vannak már a mai Magyarországon az elvek?

3) Egészségbiztosítási járulék kötelező megfizetése minden 18 év feletti állampolgárnak – diáknak és nyugdíjasnak egyaránt
Azt persze nem tudjuk, hogy a diák, jövedelme nem lévén, miből fizesse. Szerényen megjegyzem, lehet én jártam rossz egyetemre, de 5-ös átlagra kemény 18000ft ösztöndíjam volt, ha ebből szeretné Bokros úr levonni azt a 2-3000 forint egészségbiztosítási járulékot ám legyen!
"Egyébként a 1991 utáni nyugdíjak eleve SzJA-val csökkentett bérből lettek kiszámolva, tehát adóznak ezek a nyugdíjasok, csak nem befizetni kell, hanem eleve csökkentve utalják nekik. Tavalytól pedig a TB járulékot is "lekapják"a nyugdíjalap megállapításánál. Akkor még nem is beszéltünk a bérek degresszív figyelembevételéről." - ezt egy kommentből "loptam".

4) Nyugdíjreform bevezetése: virtuális egyéni számlán alapuló rendszer (a nyugdíjstruktúra pénzügyi stabilitásának megőrzése fontosabb a reálérték megtartásánál)
Ha jól tudom, ezen már túl vagyunk... Mint azt fentiekben ecseteltem.

5) A 13. havi nyugdíj és a 13. havi fizetés eltörlése
Ha már lúd, legyen kövér! A 11. és 12. havi bért is vegyék el! Minek az, úgyis csak elköltik...

6) Kevesebb, de nagyobb iskolákat – a parányi iskolák nem adnak színvonalas oktatást, össze kell vonni az iskolahálózatot
7) A 77 akkreditált egyetem és főiskola közül elég lenne 20-25 intézményt megtartani – a többit bezárni
Még annak idején, a Horthy-rendszerben is inkább iskolákat nyitottak, mint zártak volna. Igaz, akkor nem is volt olyan sok, amit be lehetett volna zárni. Keleblsberg Kunó, mint kultuszminiszter 1922 és 1931 között népiskolai programja keretében 5000, főként tanyai iskolát létesített, megreformálta a középiskolai oktatást, bevezetve a reálgimnáziumot. Nagyszabású egyetemi építkezésekkel Szegeden, Debrecenben és Pécsett megteremtette a felsőoktatás korszerű műhelyeit.

10) Járási szintű önkormányzatok a települési szint helyett
Ezzel kivételesen egyetértek.

11) Az adózók körének kiszélesítése
Ebben is egyet értünk, csak valószínű teljesen mást. Kiket kellene még? Mert szerintem a minimálra bejelentett, 2 mercis, villás agyonra elnyomott vállalkozókat kellene megfogni. (nem minden vállalkozó ilyen, ezért tisztelet a kivételnek) Ugyanakkor látjuk, a / cikkben, kb 1046 milliárd forintról úgy tartja az APEH, bár tartoznak neki, képtelen behajtani, eközben, a költségvetés hiánya tavaly 907 milliárd forint volt (1117 milliárdot jósoltak egy évvel ezelőtt.)

12) A minimálbér adómentességének eltörlése – jelképes tíz százalékkal való megadóztatása
Tévedés ne essék, nem adómentes! A minimálbér 71500, ebből dolgozói levonások után (SZJA, NYugdíjJ., egészségb.J., munkaváll.J.) nettó 57815 marad. De vannak még munkáltatói befizetések is! Tehát nem adómentes!

13) A mentességek felszámolása, a potyautasok kiszűrése és kizárása a rendszerből
Na, ebben is egyet értünk!

Kész szerencse, hogy nem Bokros úr jelenleg a miniszter. Bár nem sokat remélhetünk a január 29. utáni bejelentésektől sem. Lehet, hogy még annyit se...

Egy Hofi vicc jut az eszembe:
-Tudják miért van a patkánynak négy lába? Hogy hamarabb odaérjen a kukához, mint a nyugdíjas...