"A Szegedről "hódító útjára" induló vezérkar csokorba szedte a különböző hagyományos (jórészt magyar) retrográd politikai-eszmei paneleket, azokat kiegészítette az új helyzet követelte "izmusokkal" ("szegedi gondolat")[...] Volt a "szegedi gondolatban" jó adag populáris antikapitalizmus is: valójában nem a tőkés rendszert ítélték el, hanem annak "zsidó" változatát. Nagyon meg tudtak barátkozni az őrségváltással, a tőke megkeresztelésével."