A szegénység NEM szégyen, a rendszer tett azzá..
A kapitalizmus áldozatai
Kik kommunisták?
Feltétel nélküli ALAPJÖVEDELMET!
Hajrá kísértet!
Tiszta sor. Sztálin: pokolfajzat a nagyokosok, a polgári elemek számára, hős a szegények, a megalázottak körében.
Mit is lehet kezdeni azokkal, akik állítólag kommunisták, de a burzsoáziával együtt vallják a Nagy Terrort?
A Hatalom, az nyilván tud TGM-el, Vajnaival... -- mit kezdeni. Aligha véletlenül kapnak helyet a stúdiókban, a HVG-ben (alapítva 1982). Nem véletlenül fizetik meg a nyakatekert eszmefuttatásaikat, a bohóckodásukat - amin én spec. már régóta nem tudok nevetni.
No de mit tudnak kezdeni az ilyenekkel a nyomorultak, a kommunista szimpatizánsok? Azok, akik visszasírják a szocialista rendszert.
Tartok tőle, hogy semmit.
Mit lehet kezdeni az olyan "kommunistákkal", akik a Nagy Terrort vallják?
(Ánglus nyelven Great Purge, ejtsd: Grét Pörzs, tkp. nagy pörzsölés, am.: Purgatórium, tisztítótűz, tisztogatás. Rossz nyelvek szerint ezt az alantas mítoszkört az USA nyugati partvidékén ollózták össze emigráns intellektuálisok, akik legalább annyi fotómontázst készítettek, mint Sztalin propagandistái.)
Akik ezt vallják - tudatosan, vagy tudatlanul -, de minden esetben az osztálytársadalom, a zsarnokság fundamentumát mondják fel, vallják meg több-kevesebb meggyőződéssel, hittel. Semmibe nézik, vagy elgatellizálják, "relativizálják" az értelmiségi-polgári restauráció, azaz az értelmiségi-polgári gőg és a tömegnyomor áldozatait. (Mert ez az, amit ebben a korban szabad relativizálni. Nem csak szabad, de illik is.) Az ostobábbak talán el is hiszik, hogy a utóbbiak vannak kevesebben. A ravaszabbak viszont pontosan tudják, hogy rég "be"-előzték a Generalisszimuszt. Ezért alkották meg a tv-t, "a kommunizmus bűneinek relativizálásról". Jó eséllyel már a Peresztrojka idején űberelték Sztalinjóskát. A Peresztrojka Rozsnyai szavaival élve nyomortanyává és bolondokházává alakította a Szovjetuniót. Ahogy a mi (kinek is olyan?) "jó útra tért" Németh Miklósunk is mélyen alulmúlta Rákosi pajtást. Ebben viszont egészen biztos vagyok, mert átéltem. Az utána következők pedig még tőle is gőgösebbeknek és embertelenebbeknek bizonyultak.
Az ilyen arrogáns alakok egész egyszerűen nem veszik emberszámba azokat, akiket az ő tulajdon EGO-juk, önmaguk, vagy a fajtájuk hajszolt öngyilkosságba, fagyhalálba, kezelt ki "szakszerű orvosi ellátás" keretében (ti. a Siralomvölgyből), stb. Mint az a fiatal nőgyógyász DOKTOR, aki elkötötte a nyomorultak asszonyait és ezzel a hőstettével szerzett megbecsülést magának az intellektuális körökben. Az ilyen fenegyerekek szemében a nyomorultak nem is igazán emberi lények, semmi esetre sem teljes jogú polgárok - és ebben az ún. Tudás Alapú Társadalomban valóban nem is azok. Nem számítanak. Semmik. Ahogy a nótában is.
Úgy tűnik, hogy a mi marxistáink is ebbe a dicső társaságba vágynak. Ma már Ők is elsősorban értelmiségiek - píícsdík (mert ilyen is van már), meg polgárok és csak hobbiból kommunisták. Nekik is büdös a proletárdiktatúra, tehát a "bolsevizmus" (ezt a kifejezést TGM előtt csak nyugati propaganda-anyagban láttam), a "sztalinizmus" (ezt is) az üdvözítő, az egyetlen járható út az a polgári demokrácia. A szocializmus az semmiesetben sem fenntartható, ami fenntartható, az a kapitalizmus. Mert hisz az ad nékik méltó megbecsülést, közigállást, életpálya modellt, meg bársonytalárt aranylánccal. Úgy sztálinistáznak mint egy akadémikus és úgy proliznak le akár egy pallér.
Eredetileg megjelent itt: https://kommunista.net/video/sztalin-es-a-szovjetek-gyozik-le-hitlert-es...
Szubjektíva a sztálinizmusról
Én a Munkáspárti ismerőseimet leszámítva, még nem találkoztam olyan emberrel, aki Sztálint pozitívan ítélte volna meg. Párton belül sem sokkal. Valamit csak elhibázhatott. Inkább leltározzunk, a korszak előnyeit, hátrányait, mentőkörülményeit, mintsem bagatellizáljuk a hibáit.
Előnyök:
- Népnyúzó iparosítás, háborús „kalandok” (Spanyol, Fin...). Ezeket normális körülmények között hátránynak kéne venni, de a körülmények messze nem normálisak. Az első világháború torz békediktátumai csirájában hordozták a következő világégést. A Szovjetunió nem lett volna ezek nélkül felkészült a védekezésre.
Hátrányok:
- Személyi kultusz. És akkor állítok egy merészet. Ha valaki nem ért vele egyet, sürgősen cáfoljon meg. – Olyan eszmére nincsen szüksége a világnak, amely alapján 1-2 millió emberenként sem lehet találni államvezető képességű embert. – Gondoljunk bele ! Ha ennél is kevesebb van, akkor a kisebb országok nem juthatnának hozzá, de a nagyobbaknál is aránytalanul nagy lenne a mellényúlás veszélye. De ha ez így van, és szerintem a marxizmusnál így van, akkor egy sokmilliós ország első emberének lenni nem más, mint kitüntető szerencse, hogy a több lehetséges ember közül az adott vezető kapott bizonyítási lehetőséget. Azaz, nem valami félisteni rang aminek nincs zabolája.
- Kultusz következmény 1.: Kontraszelekció. Azok kerülnek az apparátusban előtérbe, akik értelmileg fel sem fogják ezt az ellentmondást, illetve azok aki félnek kritizálni, és végül, de nem utolsósorban, akik lubickolnak benne.
- Kultusz következmény 2.: Rémtettek. Sokszor ezeket nem a főmufti követi el, hanem az a kontra-szelektált apparátus, aki fel sem fogja, hogy sok tette milyen igazságtalan, és mekkora gyűlöletet fog kiváltani ezzel az utókorban. (Ceaușescuról hallottam, hogyha valakivel meggyűlt baja, akkor nem kivégeztette, vagy börtönbe záratta, hanem átirányította valahová az isten háta mögé. Aztán ha mégis kellet, visszahozatta. Pedig ő is kőkeményen diktátor volt. Ha Sztálin csak ennyivel kifinomultabban csinálja a tisztikarral, akkor lehet, hogy egymaga is képes lett volna elbánni Hitlerrel, sőt talán meg sem merte volna Hitler támadni. )
- Kultusz következmény 3.: Alkalmas utódhiány. Történelemben nem egy híres vezető után bukott nagyot a hazája. Míg a félisten él, addig nem is mer senki az utódja kinevelésére gondolni. Szocializmusra lebontva ez annyit jelentett, hogy a kontra-szelektált apparátusból választottak valakit utána. Ha csak erre figyelt volna Sztálin. Akkor ma lenne még Szovjetunió, és a mai megítélése is sokkal pozitívabb lenne.
Mentőkörülmények:
- Ma megítélni az adott korszakot kicsit olyan, mint amikor egy akció hevében történt vitatható rendőri intézkedést ítélnek meg. Amit az egyik embernek a másodperc tört része alatt kell dönteni, azon meleg szobákban hónapokig rágódnak, hogy jó volt-e, vagy sem.
- Egyrészt a fiatal Szovjetunióban rendszeresen kellet a megsemmisülés veszélye közben gyors döntéseket hozni a túlélés érdekében. Ezeknek a döntéseknek súlyos hosszú távú következményei lettek. Ezeket a ma anti-kommunistái arcátlanul a történelmi háttértől függetlenül szimplán a „kommunista morálra” visszavezetve értékelik.
- Nem volt történelmi tapasztalat. Más eszmevilágoknak, például a kereszténységnek évszázadok kellettek, mire kiforrtak, nem egy, és nem kettő szörnyebbnél szörnyebb vadhajtással. A tőkés rendszerek gyarmatosító háborúit, és a két világháborút, se felejtsük el, ahogy azt sem, hogy Hitler a polgári tőkés játékszabályok szerint jutott hatalomra. Most ezen eszmék képviselői pocskondiázóan általánosítanak a szocializmus első hullámának vadhajtásai alapján, mintha makulátlan lenne a múltjuk.
- Nem volt történelmi tapasztalat 2. – Legenda: Kolumbuszt nemesi társaság kikezdi, hogy nem is volt olyan nagy dolog Amerikába eljutni, ezt az utat más is meg tudta volna tenni. Erre Kolumbusz hozat egy tojást, és megkéri az urakat, hogy állítsák meg az asztalon a csúcsán. Mindenkinek felborult. Ekkor Kolumbusz finoman odakoccintotta a tojást, az behorpadt a csúcsán, és állva is maradt a horpadáson. Hiszen így egyszerű, hördültek fel a nemesek. Igen egyszerű, ha megmutatja valaki, hogy hogyan kell csinálni. – Márpedig a fiatal szovjet forradalomnak akkor és ott polgárháború és intervenció kereszttűzében kellet mindent kitalálnia, és senkitől nem leshették el, hogyan kell ezt csinálni.
A mi feladatunk:
- Tanulni az elődeink hibáiból.
- Bagatellizálás nélkül kimondani azokat.
- Hirdetni az előzőket, hogy a kommunistaság nem egyenlő a sztálinistasággal.
- Egy új elméleti, de élet szagú társadalmi modell létrehozása.
Sztálin és korszakának bármilyen dicsőítése:
- Ez csak keresztbe tesz az előbb említett feladatoknak. Sőt:
- Azon drága urak, és talpnyalóik dolgát könnyíti meg, kik a kommunistákat összemossák a fasisztákkal.
Üdv. Árpád
Pedig vannak "sztalnista" emberkék
https://www.youtube.com/watch?v=o8Rb-CQREJs
Aztán amit a Ceausescu-ról írtál - az is csak rendszerváltó propaganda. 100%-ban az. Én is csócsáltam. Nagyon is sokáig. Ezt 1977 körül kezdték nyomatni - tehát akkoriban, amikor a Román Népköztársaság már az IMF markában volt - köszönhetően a román közgazdász lángelméknek. (Románia évtizeddel hamarább aláírt az IMF-nek, mint mi.) No de nézz csak utána, hogy milyen nosztalgia maradt a Csau uátn - és az erdélyi magyarok között is. Hát döbbenetes.
Ha érdekel a történelem, tudhatod mi ment Franciaországban 1785-ben (nyakék botrány), vagy Oroszországban a februári forradalom előtt (Raszputyin-cárné botrány). Mi ment nálunk 1953-ban? - Rákosi elleni uszítás. Mi ment 1987-ben? - Grósz elleni hecckampány. Rozsnyai írta: A „peresztrojka” utolsó egy-két évében Sztálin áldozatainak száma szinte hónapról hónapra emelkedett.
Én nem ismerek egy jelentős államférfit sem, aki 50-60 évvel a ténykedése és 36-38 évvel a halála UTÁN bukott volna meg. Te tudsz ilyet? Józan paraszti ésszel: Nem a Sztalinjóska bukott meg, hanem Gorbacsov. Persze a dogma, a mantra, a propaganda, a csordaszellem végez a rációval. Pedig Sztálinnal a kor legjobban felszerelt, legnagyobb hadserege sem bírt megbirkózni. Gorbit néhány csapottvállú intellektuális is palira vette.
Sztálin, Csau, Mao - valamit nagyon jól csinálhattak - ha az ellenségeik - a polgári elemek - ennyire győlölik őket. Nem gondolod?
Persze, lehet - ahogy írod - kommunista mozgalmat csinálni kapitalista utas https://en.wikipedia.org/wiki/Capitalist_roader szalonmarxista intellektuálisokkal. Olyanokkal, akik megtagadják és gyalázzák Sztalint. Van is ilyen párt - és nem is egy.
De minek?
Kinek?
r
ez ennél sokkal egyszerűbb :)
élt egy ember, aki eldöntötte változtatni fog a világon, mert az szar, nagyon szar -> ugyan kemény munka volt, sok idióta gáncsolta, de megcsinálta..
amit te meg felmondasz, az pusztán csak annyit jelent, hogy ezt tanították róla
miért kell róla hazudni?
mert amit megcsinált, az mindenkinek ciki..
még neked is szégyened... hisz szótlan hagyod az éhező gyereket, leszarod a kilakoltatottat, stb..
a nagytöbbség tehát ezért szidja, míg a magolósabbja csak betanulja
amúgy én nem vagyok kommunista, csakhogy bevezető szavaidat is elüssem :)
Lehet, hogy ezért nem értesz
Kedves Házigazda !
Azt mondod, hogy nem vagy kommunista. Talán ezért nem érted meg, milyen érzés az, mikor a főnököm, az akivel amúgy kölcsönösen jóban vagyok, olyat mond, fasiszták és kommunisták egy azon szemetek. Vissza szóltam neki, de legszívesebben a kezem lendült volna.
Ez az igazi agymosás. Fél füle ott van a Karc FM-en, ott nevelnek emberekbe ilyen jókat. És az a baj, hogy nincsen nehéz dolguk, a személyi kultusz nagyon sok magas labdát adott fel nekik.
Üdv. Árpád
Kommunista, fasiszta
A társadalmi egyenlőtlenségeket meg az igazságtalanságokat egyik sem számolta fel.
Az egyik faji kategóriában fogalmazza meg az ellenségét, a másik társadalmiban, de mindkettő destruktív, "forradalmi", nem kompromisszumképes.
Mindkettőnek ellenség kell, a keze könnyen lendül.
Mindkettő milliók szisztematikus kiirtásáért felelős.
Egyik sem viseli a kiválóságot, sem az egyedi kezdeményezést.
Hol van a kommunizmus nagy eredménye? Észak-Koreában? Oroszországban?
Megvolt a lehetőségük bizonyítani, nem sikerült.
Sem Kína, sem a SZU, sem a K.Európai államok, sem a Balkán nem volt sikeres. Ha valaki máshogy emlékszik, azt a nosztalgia nagyon hazavágta. Téliszalámit meg narancsot a "munkás" a nagy szocializmusban is csak karácsonykor látott. Egy szépen kidolgozott szerszámot vagy ruhadarabot meg soha.
Kommunista, fasiszta, mind a kettő a másokéval akarja a csalánt verni.
Gondolom te is egy ilyen "kiválóság" lehetsz
Aki semmiért sem felelős.
r
Személyeskedés, értéktelen hozzászólás
Megpróbáltad, így sikerült.
Meglehetősen unalamas sztereotipiák ...
... és természetesen a kommunizmus azonosítása a sztálinizmussal (látod kedves r, mennyire egy húron pendülsz az antikommunistával?).
Már sokszor megírtam, de - ismétlés a tudás anyja - a mediterrán kapitalizmus is elbukott annak idején, és az ellenreformáció apostolai valahogyan nagyon hasonlóan temették a kapitalizmust akkor, mint a kedves Vendég (2018, november 20 - 19:33) temeti hozzászólásában a "kommunizmus"-t.
Azonkívül a kedves Vendég (2018, november 20 - 19:33) a fasizmust is összekeveri annak egy speciális formájával, a nácizmussal. A fasizmusnak nem a faji alapú (rasszista) megnyilvánulások a lényege, hanem - sok egyéb mellett - a bűnbak keresés/találás, amit lehet persze faji alapon is csinálni (ekkor beszélünk nácizmusról), de nem szükségszerűen minden fasizmus csinálja úgy (például Mussolini mozgalma a harmincas évek elejéig még nem volt rasszista-antiszemita, de nem voltak rasszisták Franco, Salazar, Peron és Pinochet rendszerei sem).
Franco, Salazar, Peron,
Franco, Salazar, Peron, Pinochet rendszerei rasszisták voltak-e vagy sem nem tudom. Szerintem
ebben a kérdésben nem az idén nyáron csoki színűre lebarnult, spanyol és portugál gyarmatokon élő embertársaink ,illetve argentínai indián őslakosok véleménye a mérvadó.
Több féle rasszizmus van
Az úgynevezett "civilizációs" rasszizmus a gyarmatosítás ideológiai alapjai közé tartozik. A gyarmatosító az alacsonyabb rendűnek kikiáltott etnikumokat civilizációsan felemelni ígéri. Az általad említett rasszizmus ebbe a körbe tartozik. Az imperialista "III. Birodalom" természetesen ettől a rasszizmustól sem volt mentes, ez főképpen a szláv népek ellen irányult.
Ám a nácizmusra jellemző rasszista bűnbak-állítás más. Ott szó sincs "magunkhoz emelésről", ott legfeljebb az Endlösungról lehet szó, a "végső megoldásról".
Sztereotípiák ide vagy oda
Phoenix sugalmazása szerint a mondanivalóm (hogy a kommunizmus ugyanolyan szalonképtelen és kártékony mint a fasizmus) cáfolva is van azzal, hogy a kommunista oldalról csak szélsőségeket, unalmas sztereotípiákat hoztam példának.
A fasizmus nem elfogadható, mert nem csak a szélsőségeseik a nácik, de a "mezei", nem-náci-fasiszták is népirtók, lásd Franco, Salazar, Peron. Az alapvető ideológia nem elválasztható a személyektől. A fasizmus egy jól meghatározott kategória, ideológia és szereplő egy kalapban.
Ezzel szemben, ugyan Sztálin, Mao, Pol Pot nem szalonképesek a népírtások miatt, de a kommunizmus igen, az ideológia itt elválasztható a személyektől. A kommunizmus más mércével mérendő, egyrészt van az ideológia, másrészt meg vannak a prominensei. A prominensei által elkövetett attrocitások függetlenek az ideológiától, olyannyira, hogy ha külön nevet adunk neki, akkor szépen leválaszthatóak az alapzatról.
Ezzel nekem két bajom van.
1. Létezik olyan kommunizmus, aminek nem alapvetése az osztályharc amit a kiválasztott munkásosztálynak nem kell megnyernie? Kész-e a kommunizmus kompromisszumra, társadalmi szerződésre más osztályokkal, vagy csak kiirtani tudja az ellenzékét?
2. Elfogadható-e a fasizmus mint ideológia, ha a prominensei után nevezzük el a hajtásait, és ezzel a Salazarizmust mint szalonképtelent leválasztjuk a fasizmusról?
Nem akarom a vitát kisiklatni, de nekem a kommunizmus olyan mint az iszlám. A többség valószínűleg békeszerető,jóindulatú, de az alapvetésben vannak elfogadhatatlan és engesztelhetetlen kitételek.
A társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségének minimalizálásával egyetértek, a közelgő válságokat (prekariátus réteg, az "új" munkásosztály szélesedése, automatizálás, szélsőségek erősödése) látom, de a kommunizmust alkalmatlannak tartom a problémák megoldására.
Ja, és nem anti-kommunista vagyok, csak nem szeretném ha egyetlen kommunista is elfelejtené a gulágokat, Recsket, téeszesítést, Marxista esti egyetemen "képzett" vezéreket, pult alól vásárlást, békeharcot, Zaporozsec hátsóülést télen, a nagy lelkesedésben.
Nem késtél el ?
Kedves Vendég !
Nem tudom, hogy más fórumokra is szoktál eljárni nyitott kapukat döngetni. Nem felejtettük el a gulágokat, sem Recsket. Jó. Akad aki elfelejtené, megszépítené, de ez az épp itt lefutott vita pont erről szólt.
Speciel a Tsz rendszer az nem a kommunisták, hanem a XX. század „bűne”. Szegény földművelő emberek évszázadokon át vágytak saját földre. Mire a feudalizmus eltakarodott, addigra a technika úgy megváltozott, hogy a mezőgazdasági termékek többségét őrültség kisüzemi módon létrehozni. Nem véletlenül kezd újra létrejönni egy nagybirtok rendszer.
Részletesen itt írtam róla: https://kommunista.net/blog/termeloszovetkezetek-egy-muszaki-szemevel
Üdv. Árpád
Meglehet...
Kedves Árpád!
Nem vettem észre hogy a vitának egyértelmü lefutása lett volna, de akinek a nyitott kapuját döngettem, attól elnézést kérek.
Én egy kalap alá vettem a kommunizmust meg a fasizmust, Phoenix meg valamelyest finomíttatott velem ezen. A kapudöngetés nem is neki szól, hanem a Kommunistáknak - sajnos ugyanaz a szó két jelentést takar. Az egyik ami történhetett volna ideális körülmények között (talán egyszer történni fog, jobb eredménnyel), a másik meg ami történt. A kettöt én nehezen tudom elválasztani, mert ugyanaz a szavunk rá. Aki aktívan észben tartja a különbséget, azzal nincs vitám. Aki nem, és elfogadhatónak tartja a nagy kísérletek árát, azt sohasem késö emlékeztetni szerintem.
Van erröl egyébként valahol szó? Mármint a kommunizmus szó különbözö jelentéseiröl? Szerintem az érdemi vitát ez igencsak megbonyolítja...c
A TSz-röl meg annyit, h Phoenix szerint az egy pozitív példa, de a születése annak sem volt minden rendes embernek öröm.
* * *
"A TSz-röl meg annyit, h Phoenix szerint az egy pozitív példa, de a születése annak sem volt minden rendes embernek öröm."
Mert - bár enyhébben, mint Rákosi alatt, és bizonyos fokig Rákosi miatt (aki az önkéntességet ellenjavalttá tette) - szintén sztálinista módszerekkel szervezték őket. És az 1972-es sztálinista visszarendeződés (Komócsin, Biszku, Gáspár) után sokat romlott a TSZ-ek helyzete. Az utolsó nagy koncepciós pereket 1972 után TSZ-elnökök ellen folytatták le.
Nevek összeolvadása
Kedves vendég!
- Én hiszek a szocializmusban, de vannak kételyeim a kommunista továbbfejlődést illetőleg. De mégsem nevezhetem magam szocialistának, mert ma azok akik annak nevezik magukat, azok a kapitalizmus fogadják el.
- A Sztálinisták magukat a legkiválóbb kommunistáknak tartják. Evvel úgy vagyok, mint az inkvizítorokkal. Ők annak idején magukat a legkiválóbb keresztényeknek tartották.
Hogy a káoszt növeljem. Például a kommunista kiáltvány 1848-ban íródott. Európa forradalmi lázban égett akkor, mi is épp a szabadságharcunkat vívtuk. Ha ma elolvassuk, akkor tényleg ugyan azt értjük rajta mint annak idején ?
Vannak kommunisták, akik nagyjaink gondolatait direkt próbálják napjainkban alkalmazni.
Vannak kommunisták, akik nagyjaink gondolkodásmódját, erkölcsi hozzáállását próbálják elsajátítani. És e két hozzáállás súrlódik, hisz egyik oldal sem tévedhetetlen, ahogy nagyjaink sem voltak azok. Én az utóbbihoz próbálok tartozni, sőt, szélsőséges estben a falat tudom kaparni olyan emberektől, akik bemagoltak valamit, de nem értik. Ráadásul úgy gondolom, hogy gondolatok elavulhatnak, de jó gondolkodási módok sohasem.
Szóval nem vagyunk még eszmén belül sem egyformák. Mi is emberből vagyunk.
Üdv. Árpád
Ahogyan én értem a fogalmakat
1) Kommunizmus
Marx és Engels a Kommunista Kiáltványban egyértelmű, és szerintem máig el nem avult leírást adtak a kommunizmusról, amiről egy korábbi művükben, a később Német Ideológia címen megjelentetett kéziratukban azt írták:
"A kommunizmus szemünkben nem állapot, amelyet létre kell hozni, nem eszmény, amelyhez a valóságnak hozzá kell igazodnia. Mi kommunizmusnak a valóságos mozgalmat nevezzük, amely a mai állapotot megszünteti."
A Kiáltvány két mondatában kifejtették, mit értenek és mit nem az alatt, hogy a kommunizmus "a mai állapotot megszünteti".
"... a kommunisták ebben az egyetlen kifejezésben foglalhatják össze elméletüket: a magántulajdon megszüntetése."
"A kommunizmus senkitől sem veszi el azt a hatalmat, hogy társadalmi termékeket elsajátítson (vagyis nem szünteti meg a személyes tulajdont - Phoenix), csupán azt a hatalmat veszi el, hogy ezen elsajátítás révén idegen munkát leigázzon (azaz megszünteti a magántulajdont - Phoenix)".
(Itt némi nehézséget okozhat megérteni, hogy Marxék és nyomukban a marxista kommunisták tulajdon alatt nem ember (tulajdonos) és tárgy, dolog (tulajdon-tárgy) közötti viszonyt értenek, hanem emberek közötti viszonyt)
Erre a kifejtésre alapozva Marxék és Lenin a társadalmi tulajdon fogalma alatt "szabad emberek önkéntes szövetkezését" értették és nem a pártállam által irányított állami tulajdont. E két kategória felcserélése a sztálinizmus lényege, és nem a GULAG, ami persze bizonyos mértékig következik belőle. Ám a fentiekben kifejtett kommunizmus-fogalomból nem következik sem a GULAG, sem akárkinek a kiirtása.
Amúgy az osztályharc nem a kommunisták "találmánya". A rabszolgák osztályharcot folytattak a rabszolgatartókkal, a jobbágyok osztályharcot folytattak a feudális arisztokráciával és persze a proletárok osztályharcot folytattak a tőkésekkel szemben - jóval a Kommunista Kiáltvány megjelenése előtt is. De az osztályharc célja nem az osztályellenség fizikai kiirtása, hanem az osztályérdekek érvényre juttatása. Az is nehezen vitatható, hogy Spartacus rabszolga-hada sokkal kevesebb rabszolgatartót őlt meg, mint ahány rabszolgával végeztek Spartacusék legyőzői, Dózsa népe sokkal kevesebb feudális urat ölt meg, mint ahányat közülük öltek meg Szapolyai martalócai, és 1919-ben Kun Béláék áldozatainak számát a legtúlzóbb összegzés sem tudta még 600-ra sem feltornászni, míg Horthy különítményesei áldozatainak számát a legvisszafogottabb becslés is több ezres nagyságrendben adja meg. Viszont a sztálini GULAG tényszerű mintegy 3 millió áldozatának igen csak kisebb része volt a megdöntött feudálkapitalista osztályok tagja, többségük munkás-paraszt-értelmiségi volt.
2) A sztálinizmus alatt a munkásmozgalom "bonapartista elfajulását" értem, azaz az elméletben a marxi dialektika felcserélése skolasztikus dogmatikával, a gyakorlatban az osztályharc felcserélése valamiféle kvázi-rasszista pankrációval, a történelmi szükségből erény kovácsolása, a taktika stratégia rangjára emelése, a szervezetben a bürokrácia (Nomenklatúra) hatalma a szervezet felett, a vezetők csalhatatlansága, a kritika elfojtása, a kritikusok és a vezetők potenciális alternatíváinak koncepciós meghurcolása, elhallgattatása - mindennek eszköze a "demokratikus centralizmus".
[megjegyzés: Sztálinnak ehhez annyi köze van, hogy rendszere és személye prototípusa a sztálinista rendszernek és vezetőnek. Ám a fenti kritériumok alapján létezhet anti-Sztálinista sztálinizmus is - például Tito Jugoszláviája. Ám éppen Sztálin súlyos történelmi szerepe miatt a titoizmus, mint anti-Sztálinista sztálinizmus kénytelen volt sok mindenben pozitívan eltérni a sztálinizmustól. A Kádár-rendszer szintén anti-Sztálinista (Rákosista) sztálinizmusa talán még a titoizmusnál is messzebb ment el ezen a téren.]
Történelmileg ki lehet elemezni, hogy miért és hogyan történt a "kapitalizmus leggyengébb láncszemeiben" kitört kommunista forradalmak "bonapartista elfajulása", ami természetesen nem volt véletlen, de konkrét társadalmi-történelmi okok következménye volt, és nem a kommunizmus - fentebb kifejtett - lényegéből következő univerzális következmény.
Mellesleg szeretném, ha csak egy olyan kommunista forradalmat említenél, ami egy virágzó, demokratikus kapitalista országot tett tönkre.
3) Fasizmus
A nagy társadalmi-gazdasági válságok idején lecsúszó középosztály mozgalma. A fasizmus társadalmi bázisa alapos társadalmi és önkritika hiányában nem érti lecsúszása okát, meg van rémülve, elveszettnek, sebezhetőnek érzi magát. ezért
a) bűnbakot keres és talál;
b) csordába verődik;
c) fanatikusan rábízza magát egy karizmatikus, demagóg vezérre;
d) a tőle másképpen gondolkodókkal és az általa megjelölt bünbakokkal szemben szélsőségesen agresszív;
e) magát a nemzet legkiválóbb képviselőjének tartja, ezért szélsőségesen nacionalista, soviniszta (idegengyűlölő);
f) a válság legyőzésének, megelőzésének útját a "munka társadalmában", az erőszakosan fenntartott osztálybékében (korporativizmus), a kizsákmányolásnak szinte (vagy egészen) a rabszolga-munkáig való fokozásában látja.
[megjegyzés: a jelenség nevét Mussolini mozgalmától vesszük kölcsön, amely e jelenség prototípusa]
A nácizmus a fasizmus szélsőségesen rasszista formája, amikor is a bűnbakot rasszista alapon keresi és találja meg és a rabszolgamunkát a rasszizmusa tárgyául szolgáló társadalmi csoport esetében természetes módon alkalmazza.
[megjegyzés: a jelenség nevét Hitler mozgalmától vesszük kölcsön, amely e jelenség prototípusa]
-----
E megfogalmazások után természetesen visszautasítom a kommunizmus és a sztálinizmus azonosítását egyfelől, de a sztálinizmus és a fasizmus azonosítását is másfelől. Mivel azonban a sztálinizmus egy a forradalmat követő (bonapartista) ellenforradalom, a fasizmus pedig egy a forradalom ellen alkalmazható preventív ellenforradalom, azért vannak hasonló vonásaik. Ilyenek például a vezér-kultusz, a korporativizmus. Ám az áldozataik számát összehasonlítgató számháborúknak nem sok értelme van.
Köszönöm
a rám szánt energiát. Az áldozatok számát valóban nem érdemes hasonlítgatni, minden esetben túl sok. Sajnos nem tudok a kiemelt kérdésedre válaszolni (nem cserébe, de te sem válaszoltál az enyémre...)
Mivel a kommunizmus a (már létezö) magánvagyon megszüntetését célozza, szerintem bele van kódolva az eröszak. Esetleg ha egy társadalom eleve nem így indul, a magánvagyon intézménye nélkül...
De, ott meg...
A saját munkám gyümölcséböl másoknak munkát/munkaeszközt teremteni és aztán kölcsönösen elönyös ámde aszimmetrikus együttmüködésben, ahol az én kockázatvállalásom vagy leleményem hosszú távon még több gyümölcsöt terem, hol biztosítható a kommunista utópiában? Az emberek közötti különbség végül vagyoni egyenlötlenséget okoz, ha a vagyonszerzési "játék" szabályait mindenki betartja. Meg mindenféle hierarchiát. Ha jól értem, a munka 1:1 jószágra cseréje még oké, a jószág ilyen befektetése már nem?
A frissen indult képzeletbeli kommunista társadalomban hogyan lesz egy jó ötletböl ürhajó?
Nagyon reális ellenvetéseid vanak a kommunista utópiával szemben
Kiváncsian várom Phoenix válaszát. Ha van.
Azonban van probléma a Te értelmezéseddel is. Egy kommunista társadalmat - de semilyen más korábbi társadalmi formációt sem - nem lehetett "frissen indítani", 'bevezetni'. Mindig meg volt a szerves fejlődés, még ha ellentmondásos, az ellentétek harcának pillanatnyi erőviszonyai szerint hol előre, hol hátra haladva, de összességében az 'előre' nyert.
Hasonló a helyzet az erőszakfelfogásoddal szemban is.
Nem képzelhető el erőszakmentes társadalom - ha másért nem, a szélsőségesen deviánsokkal szemben erőszakos fellépésre mindig szükség lesz. Ez nem jó, de ez a realitás.
Azonban az erőszakkal kapcsolatban nem csak a deviancia elleni fellépésről van szó. "Minden eddigi társadalom története osztályharcok története".
Nem csak parlamentáris keretek között, nem csak a jogrendszer keretei között. (Spartacus, Dózsa, 1789, 1848, 1917 Európában, Függetlenségi Háború Amerikában meg még sok minden, amiről én nem tudok.) A társadalmi rendszerek közötti átmenet is mindig erőszakkal jár.
Félreértések elkerülésére a magyarországi rendszerváltás is erőszakkal járt, még ha ez többnyire nem véres erőszak, hanem jogi keretek mögé bújtatott erőszak volt is (privatizáció pl).
Feltételezéseddel szemben tehát az erőszak nem a kommunista ideologia alapvető specifikus jellemzője.
Csanakos, lencsés példázatodon azonban igenis érdemes mélyen elgondolkodni. Nem aktuálpolitikai, hanem ideologiai szempontból.
b2
A bold kiemelés bezárása
Már elég régen válaszoltam rá
https://kommunista.net/blog/egy-2010-es-beszelgetes-egy-vendeggel-horthy...
Nem zártad be a szövegvastagítást
Igen jól kiemelted ...
... álláspontunk különbözőségét.
Te azt írod:
"a kommunizmus a (már létezö) magánvagyon megszüntetését célozza, ..."
Marxék viszont azt írták - és én velük értek egyet -, hogy a kommunizmus célja "a magántulajdon megszüntetése" és néhány sorral később tisztázzák, hogy a megszüntetendő magántulajdon alatt azt értik: "társadalmi termékek elsajátítása révén idegen munka leigázása", miközben magát a társadalmi termék elsajátítását önmagában nem akarják megszüntetni.
A "magánvagyon" és a "magántulajdon" megkülönböztetése nem játék a szavakkal. A szavakkal éppenséggel Te játszottál. Megismételted a polgári (burzsoá) jog súlyos fogalom-keverését: összekeverted a magántulajdont a személyes tulajdonnal úgy, hogy tulajdon alatt nem emberek egymás közötti viszonyát érted, hanem az embereknek tárgyakhoz, dolgokhoz való viszonyát - így lett Nálad a magántulajdonból magánvagyon. Természetesen Robinson Crusoe kiúszva a lakatlan szigetre boldogan kiálthat fel: "Ez mind az én tulajdonom!" - a kutyát nem fogja érdekelni, egészen addig, amíg meg nem jelenik a szigeten Péntek. mert a tulajdon nem Robinson és a sziget viszonya, hanem Robinson és Péntek viszonya.
Ami a megválaszolatlan kérdéseket illeti.
Én egész hozzászólásommal a Te - eléggé zavarosan feltett - kérdéseidre válaszoltam, megmutatva, hogy - szerintem - hibásan használod a kommunizmus és a fasizmus fogalmait. Az általam kifejtett kommunizmus/sztálinizmus/fasizmus fogalmakkal a kérdéseid egyszerűen értelmezhetetlenekké váltak. Persze Neked jogodban áll az én kifejtéseimet kritizálni.
Ellenben én eléggé egyértelmű kérdést tettem fel, amire tényszerűen - ismét csak szerintem - csak egy válasz lehetséges: "Ilyen szocialista forradalom nem volt egy se!" Itt is meg van a lehetőséged ellenpéldával cáfolni állításomat.
Valóban...
... nem zártam be, észrevettem én is, posztoltam is gyorsan egy extra zárós kommentet, de az én hozzászólásaim nagy késéssel érkeznek. Legközelebb csekkolom az előnézetet...
... slendriánul bántam a szavakkal. A slendriánságot szóban nagyságrenddel könnyebb javítani, nem voltam elég óvatos.
... zavaros, mert most tanulom a szaknyelvet meg a fogalmakat.
Záró bold html tag lemaradt...
khm.. bocsánat, tabletröl bénázok...
Nem volt személyi kultusz
csak ez egy nehéz téma..
Legegyszerűbb lenne úgy mondani, hogy NEM Dzsugasvili-t éltették (tehát magát a személyt) - hanem Sztálint, tehát csak egy "ideát"
Márpedig az meg szükséges a népnek..
Mihez kell?
A kisembereknek szükségük van Istenre, Vezérre, sza bármire akitől remélhetnek..
A nagyemberek esetében pedig az a legbiztosabb módja egy puccs megakadályozásának, ha mégis fel mernének lépni, akkor rettegjenek, mert őket a nép kergeti el..
Tehát csak egy "szükségletkielégítést" történt.. amit leginkább pont az imádott nem élvezhetett.
Még szerencse
Volt egy Kádár János.
- Aki Rákosi mellett megrészegedett, de kijózanodott. Nem tartom múltját makulátlannak, döntéseit hibátlannak, hibáival együtt tartom tisztelhető, szerethető, felvállalható embernek. És azok között akik éltek az ő idején, nem kell nagyítóval keresni azokat, kik jó szívvel emlékeznek rá. Pedig a sajtó őt is mocskolja.
- Nem csak a háborúkat, a békét is meg kell tudni nyerni. És békeidőben az embereknek olyan vezetőre van szükségük, akit szerethetnek, és tisztelhetnek. Nem kellenek a földi istenek. Szegény Zorán dalszövegét most átírom:
Nekem nem elég a hatalom,
nekem nem elég a rend,
nekem csak az elég,
ha nyugalmat jelent.
Na ez az amit a személyi kultusz nem tud megadni.
Üdv. Árpád
ez nyugalom?
- bármikor bárkit bárhonnan kirúghatnak..
- bármikor beteg lehetsz és nincsen orvos..
- bármikor jöhet gázos, villanyos etc viheti órádat, merthogy tök mindegy fizeted-e vagy se, ha a melos azt kapta munkába azt csinálja.. max ha reklamálsz és igazad van majd visszahozza.. hisz az is munka!
- bármikor egy közjegyző (akár még tévedésből is) kiadhat számodra egy fizetési meghagyást, amire ha neked nincs pénzed ügyvédre már pár nap és utcára tesznek..
- bármikor hiheted úgy a tévében, hogy amit látsz az alapján felelősen dönthetsz, aztán nézegethetsz..
- bármikor háború lehet
stb..stb..
Itt kérlek az a szabály, hogy nincsen szabály!
Ami tök szuper lehet számodra akkor, ha gazdag vagy.. ha irtózatosan gazdag.
Ám ha nem vagy mocskosul gazdag, akkor bizony bármikor bármily apróságra is nagyon-nagyon keményen rácseszhetsz...
Mert ha nincsen sok-sok pénzed, akkor esélyed sincs, hogy megvédelmezd magad..
Gondolatok a hatalomról, és az erőfölényről
Hatalom: Például, ha csapatmunkával kell egy nehéz gépet mozgatni, akkor a biztonság kedvéért, sőt, hivatalosan kötelezően vezetőt kell választani. E nélkül szinte borítékolható az üzemi baleset. Azt kívántam illusztrálni, hogy a hatalom létrehozása sok esetben elkerülhetetlen.
Erőfölény: Vegyük például az M5-ös sztrádát. Aki birtokolja, erőfölénybe kerül másokkal szemben, mert egy autópálya megépítése a környezetnek akkora megterhelés, hogy nem lehet építeni csak úgy egy másikat mellé. Tehát a tulajdonos valami fajta monopól helyzetbe kerül. Modern világuk elkerülhetetlenül produkál ilyeneket.
Visszaélés az erőfölénnyel. A példa nem volt véletlen. Az autópálya használata annak idején aránytalanul drága volt. Végül bíróság is kimondta, a tulajdonos visszaélt az erőfölényével. Az általános elv az, hogy nem bűn erőfölényt szerezni, de bűn visszaélni vele.
Visszaélés a hatalommal. A hatalmat valamilyen céllal, felhatalmazással hozzuk létre, és a működéséhez eszközöket is adunk. Csakhogy a hatalmi eszközöket lehet másra is használni. Igen. „Nekem ehhez jogom van” kijelentés jelentheti azt is, hogy ere kaptam felhatalmazást, és azt is, hogy erre kaptam törvényes lehetőségeket. És sokan úgy gondolják, hogy amihez van lehetőségük, ahhoz automatikusan felhatalmazásuk is van.
Valamilyen szinten az erőfölény hatalom, a hatalom erőfölény. De nem véletlenül választottam szét. A tőkés rendszerek elitje általában a vagyonából származó erőfölényével él vissza. A személyi kultusz a hatalmával.
Mit dörgölnek az emberek orra alá:
Szocializmusban: Mi megvédünk az aljas tőkések erőfölényétől, cserébe tűrd el, hogyha visszaélünk a hatalmunkkal.
Tőkés oldal: Mi megvédünk az aljas komcsik hatalmától, cserébe tűrd el, hogyha visszaélünk az erőfölényünkkel.
És mit akarnak érthetően az emberek:
Hogy dögöljön meg az is aki a hatalmával él vissza, és az is aki az erőfölényével. És én hiszek egy olyan társadalomban, amelyikben nem a két rossz között kell választani. És az szerintem egy személyi kultusz mentes szocializmus lesz.
Üdv. Árpád
utóirat: Kedves házigazda! Ha megnyugtatna minket ami idehaza folyik, akkor nem működne ez a fórum.
Kis (?) félreértés
Ha egy konkrét feladatra a közösség irányítót választ, akit meg nem felelés esetén bármikor vissza is hívhat, akkor a megválasztott irányítónak társadalmi-gazdasági értelemben nincs, csupán technikai-technológiai értelemben van - erősen korlátozott - hatalma.
Hatalma annak van, aki az irányított csapat megkérdezése nélkül jelöli ki nem csak a vezetőt, de azt is, hogy kinek a számára mit csináljon a csapat, és ki legyen, ki ne legyen tagja a csapatnak.
Nem véletlen, hogy Marx, Engels és Lenin a kapitalizmust meghaladó termelési módot, mint szabad emberek önkéntes szövetkezését vizionálták, ahol senkinek sem lehetett társadalmi-gazdasági értelemben vett hatalma. A sztálinista típusú rendszerekre mindenféle jellemző volt, csak ez nem.
Kétkedés
Kedves Phoenix
Bevallom, ezt én így nem ismertem. Kételyeim vannak. Mármint nem abban, hogy igazat mondasz, hanem abban, hogy ők ezt ma is így gondolnák. Az amúgy logikus, szükséges hatalomnak túl sok formája jelent meg. Csak néhány példa: ANTSz, Adóhivatal, Orvosi felülvizsgálat, Balesetvédelmi felügyelőség, Gyámhivatal, stb-stb. A legfontosabbakat szándékosan nem is soroltam. Ezek valamekkora, és valamilyen szerkezetű hatalom nélkül nem működnének. Élükre megfelelő vezető kiválasztása olyan jellegű figyelmet és szakértelmet igényel, mely meghaladja egy átlag állampolgár lehetőségeit. Fő vezetőket választunk, hogy majd azok osszák le maguk alatt a vezetői hierarchiát.Így figyelmünk jóval kevesebb emberre fókuszálódik. Ez így viszont egy indirekt rendszer, melynek részleteiben sokféle demokráciát aláásó aknát lehet beépíteni.
Üdv. Árpád
Megpróbálom leegyszerűsíteni
Egy konkrét technikai-technológiai feladat vezetésére természetesen a közösségnek érdekében áll hozzáértő szakembert megbízni. Ennek a szakembernek a megbízása szigorúan az adott technikai-technológiai feladat megoldása keretei között értelmezhető. Ahogy kikerül a feladat határain kívülre, egyenrangúvá, egyenjogúvá válik a közösség többi tagjával - feltéve, hogy csak technikai-technológiai hatalomról van szó, ami mögött nincs a magántulajdon által alátámasztott társadalmi-gazdasági hatalom.
A társadalmi-gazdasági hatalom (ami valahol azonos a magántulajdonnal) nem erről szól, hanem arról, hogy akinek hatalma van, az rákényszerítheti az akaratát arra, akinek nincs hatalma, az illető beleegyezése nélkül - és ennek még a legdemokratikusabb magántulajdonon alapuló társadalomban sincs effektív határa.
Egy példa. Az első Orbán-kormány idején Orbán Viktor, mint miniszterelnök kinevezte a kollégiumi barátját, Simicska Lajost az Adóhivatal (APEH) élére. Amikor Orbán Viktornak konfliktusa támadt a Labdarúgó Szövetség elnökével - foci ügyekben - akkor az APEH - Simicska által létrehozott - rendőrsége rászállt az MLSZ elnök vállalkozásaira és azokat csődközeli helyzetbe hozta. Gondolom Te is érted, hogy ennek semmi köze nem volt az Adóhivatal technikai-technológiai feladataihoz, itt kizárólag az játszott szerepet, hogy Simicska az Orbán által ráruházott hatalommal Orbán hatalmi érdekeit szolgálta. Mint tudjuk, később ezt Orbán alaposan meghálálta Simicskának ... :-)
Értelek..
és erre érettek?
(és ha igen eddig miért nem csinálták meg? ;-) )
Válaszféle
Az emberek sokfélék. Egy nagyobb általános, azaz nem szervezett közösségben, például nem egy pártban, hanem például egy faluban, sokféle embert van. De igaz amit írok megyére, országra is. Egy adott közösség általában azt a képét fogja mutatni, amilyen típusú emberek előtérbe kerülésének kedveznek a körülmények. Sőt. Általában minden emberben megvan a jó, de a rossz is. Tehát a körülmények nem csak azt szabják meg, hogy a jobb, vagy a rosszabb emberek legyenek e a dominánsok, hanem azt is, hogy inkább a jó, vagy a rossz tulajdonságaink kerülnek előtérbe.
Körülmények országos szinten, a teljesség igénye nélkül:
- Választási törvények, pártfinanszírozási törvények, általában a törvények, bíróságok sebessége, oktatási rendszer, kulturálódási lehetőségek, stb, stb.
Az első kérdésedre a válasz: Születetten az emberek nem érettek, de ez nem akadály, hogy a megfelelő körülmények egy általános nagyobb közösséget érett viselkedésűvé tegyen.
De azt ne kérdezd, hogy akkor pontosan mit hogyan változtatnák. Bizonyos részleteket tudok, vagy azt hiszem, hogy tudok. Egy jó terv, vagy iránymutatás kidolgozásához egy Marx kaliberű koponya, vagy csapatmunka kellene.
Negatív önbeteljesítő jóslat:
- Például, ha valakiről ok nélkül el kezdjük terjeszteni, hogy micsoda goromba fráter, akkor az előbb vagy utóbb dühbe jön. És ha mérgében tesz valami gorombát, akkor mondhatjuk: „Ugye megmondtam”.
- Valaki annak idején panaszkodott nekem, hogy egy szelíd motoros találkozót akart szervezni. De valaki elkezdte terjeszteni, hogy az biztos egy Árpádsávos, rasszista, stb. találkozó lesz. Következmény. Tényleg azzá vált, mivel az eredetileg megcélzott közösséget a híresztelés elijesztette, a híresztelésnek megfelelőeket odavonzotta. És persze megint: „Ugye megmondtam”.
- Ezt az „Ugye megmondtam” szöveget de tenyérbe mászóan mondjál.
Amiért elkezdtem eme példákat, az lenne a második kérdésedre a válasz. Maga a szocialista forradalmak történelme, a negatív önbeteljesítő jóslatról szól. Avval az ürüggyel, hogy új torz társadalom ellen lépnek fel, a nyugat ezeket terror alá helyezte. És épp ez a terror okozott olyan körülményeket, mely miatt ezek a forradalmak megtorzultak. És persze: „Ugye megmondtuk”
Talán, ha felismerjük a veszélyt, hogy külső nyomásgyakorlás torzítóan hat ránk, akkor azt ki is tudjuk védeni. De ehhez nem szabad szőnyeg alá söpörni, hogy hol, mikor, hogyan torzultunk eddig.
„Talán”: Vannak kételyeim.
Üdv. Árpád
Volt személyi kultusz
"A kisembereknek szükségük van Istenre, Vezérre, sza bármire akitől remélhetnek..
A nagyemberek esetében pedig az a legbiztosabb módja egy puccs megakadályozásának, ha mégis fel mernének lépni, akkor rettegjenek, mert őket a nép kergeti el.."
Pontosan ez a személyi kultusz.
A sztálinizmus - a szocialista forradalom "bonapartista elfajulása" - egyébként nem feltétlenül jár együtt személyi kultusszal. A lényege nem az. A "bonapartista ellenforradalom" lényege: ultraforradalmi jelmezekben a megdöntött rendszer visszaállítása általában (de nem mindig) új szereplőkkel. Konkrétan a sztálinizmus esetében a lényeg a Nomenklatúra (a széles értelemben vett pártapparátus, és az általa kinevezett/irányított termelésirányítók) által irányított (de facto tulajdonolt) "államigazgatási tulajdon", ami "össznépi, állami tulajdonnak" álcázva magát megőrzi a bérmunkán alapuló tőkés kizsákmányolást, általában a valódi tőkés termelési módnál sokkal kisebb hatékonysággal. Amikor ennek a Nomenklatúrának megrendül a politikai hatalma, akkor utolsó erejével a maradék politikai hatalmát átváltja gazdasági hatalomra és végrehajtja a nyílt tőkés restaurációt. Ez történt 1989-91-ben a "szocialista táborban". A közép-európai volt szocialista országokban a megszerzett gazdasági hatalommal nem azonnal, nem mindenütt és nem tartósan sikerült a politikai hatalmat - immár forradalmi máz nélkül - visszaszerezni. A volt szovjet tagköztársaságokban a párt-Nomenklatúra és a KGB vezetés felszámolta a pártot (az itt-ott létező kommunista pártok nem azonosak az SZKP-vel, nem is jogutódai) viszont tartósan megszerezte az immár tőkés rendszerű államhatalmat. Kínában és Vietnámban a Kommunista Párt Nomenklatúrája hatalmon tartva pártját (megőrizve annak még a nevét is) hajtotta végre a tőkés restaurációt.
Természetesen ebben az értelmezésben Sztálin, illetve Sztálin rendszere nem azonos a sztálinizmussal, csupán annak prototipusaként névadója.
Sapkás nyuszi
https://www.balazsgeza.hu/?p=4009
r
Tényleg nem veszed észre ...
... hogy éppen Te alkalmazod ezt az "érvelési technikát" az (an block vett) értelmiséggel kapcsolatban?
Az antisztálinista, marxista értelmiség (ahova magamat sorolom) nagyon is egyértelműen és következetesen szokott érvelni - amire Te, mellesleg, teljesen logikátlanul, vagy sehogyan sem szoktál reagálni, illetve oda nem illő értelmiség-fóbiás kirohanásokat puffogtatsz.
Következetesen...
Az antisztálinista, marxista értelmiség (ahova magadat is sorolod) "következetesen" számolta fel a proletárdiktatúrát és szervezte meg (a saját javára) lassan, de biztosan ezt a bizarr, aljas, embertelen - és erőszakos- "Tudás Alapú Társadalmat". (Az, hogy Neked ebből talán nem túl sok minden jutott - az most irreleváns. Vigasztalódj azzal, hogy másnak még ennyi sem - sőt, élnek embermilliók akik még azt is elvesztették, amijük 1989 előtt volt. Legszebb öröm a káröröm - nemigaz?)
Mert ti "következetesen" addig gyaláztátok Sztálint és Mao-t, amíg hiánytalanul minden meg nem valósult ami ellen ők küzdöttek. Beleértve a kapitalizmus uralmát (úgymond: a szoc. megreformálása), a Keleti Életteret (úm.: putyinista szabadságharc), az Aktion T4-et (nyomorultak szándékos félrekezelése, várólisták) - mindent. Arra nem vagytok képesek - teljesen következetesen -, hogy belássátok:
-- igen, az idő titeket igazolt - nektek - ti teljesen logikátlan, fóbiás sztalinisták, maoisták, anti-revízionisták https://en.wikipedia.org/wiki/Anti-revisionism és ó-belsevikok - nektek volt igazatok - mi, az "antisztalinisták" pedig tkp. kapitalista utasok (capitalist roader) vagyunk. Egyikünk érdekből, még más puszta nemtörődömségből. Ahogy azt ti már akkor mondogattátok, amikor mi kib. a Sztalinjóskát a mauzóleumból. Belátjuk, hogy addig-addig puhítgattuk az Acélember diktatúráját, amíg náci masírozás nem lett belőle.
...
Nem, Ti erre nem vagytok képesek és hajlandóak sem. (Nyilván nem ok nélkül.)
Nos hát ennyire nagyon "következetesek" vagytok ti...
r
Most éppen ...
... átmentél a legmocskosabb - akár büntetőjogilag is értelmezhető - rágalmazásba. A lényeg: valakikre (akik közé engem is sorolsz) rákened a sztálinista-maoista Nomenklatúra valóban létező bűneit.
Azt hiszem itt az ideje, hogy abszolút légüres térként kezeljelek. Nem vagy beszámítható.
Tényleg..
Tudom nem szokásod bocsánatot kérni..
Még bagatell és teljesen tiszta helyzetekben sem.. nemhogy egy ilyenben.
Pedig tényleg igaza van..
Hisz ismerlek itt is már mióta..
Persze mondhatod, sőt ki is kérheted magadnak semmi közöd a nomenklatúrához.. és felszínesen tényeg nincs.. hisz te csak azóta is a propagandistájuk vagy.
Pedig ez a téma sem új..
Lásd pl 5éve is deto UGYANEZT "Sztálin elutasítása nihilizmushoz vezet."
https://kommunista.net/hir/hszi-csin-ping-leendo-kinai-elnok-kiszivargot...
Sza mi lenne, ha a papagáj üzemmódból esetleg emberbe váltanál..?
Nem leckét magoló majd felmondó, hanem gondolkodó emberbe..
A belinkelt cikkhez ...
... anno nem fűztem kommentárt. Vagyis ki van itt "papagáj üzemmódban"?!
Amúgy a cikkben idézett Hszi Csin-ping, a KKP főtitkára és KNK elnöke vezetésével a kínai maoista Nomenklatúra szépen "építi" korunk egyik legkegyetlenebb tőkés imperializmusát. Kínában és a világon sokfelé a kínai multik üzemeiben sok száz milliónyi munkás - köztük nagyszámú gyerek - robotol éhbérért, megfosztva a legelemibb önvédelmi eszközöktől (szakszervezet stb.). Úgy hogy Hszi Csin-ping csak tudja ...
Már jobban élnek mint te
és senkit sem zavar az, hogy dolgozni kell, főleg akkor ha értelmét is látja..
Neked büdös a munka?
Ezt sokáig én is így hittem
De a maoisták nem tekintik szocializmusnak azt, ami Kínában 1976 óta van --, a szovjet blokkban pedig a Sztálin utáni időszakot. https://en.wikipedia.org/wiki/Russian_Maoist_Party Észre kellene venni a párhuzamot a között, amit a "Négyek Bandájával" és a "Rákosi-Gerő klikk"-kel műveltek. Legdurvábban különben a ruszkik csinálták: https://hu.wikipedia.org/wiki/Lavrentyij_Pavlovics_Berija
Ma már a Kínában uralkodó ideológia ugyanúgy elítéli és démonizálja Mao-t, mint a közép-kelet-európai Sztálint. Olvastam pár kínai intellektuális kommentjét a Net-en -- hát ugyanaz a duma, mint ami nálunk megy. Nagyon durva...
A kínaiak 23 év késéssel kezdtek a kapitalizmus restaurációjához, de tanultak az itteni mintákból - többek közt Kornai-tól - és ezért gyorsabban is haladtak. 1982-re Teng gyakorlatilag utolért minket a kapitalista úton (6 év alatt). "Gazdagodjatok!" - mondotta volt. A Tienanmen téri események - 1989 június 5 - idejére gyakorlatilag leelőztek minket. Ma a HIVATALOS munkanélküliségi ráta Kínában 4% körül van - hasonló a miénkhez... A legszomorúbb eladókat a kínai áruházakban láthatod.
Tehát Phoenixnek ezúttal igaza van. Én ugyan annyira hiszek Kína világuralmi terveiben, mint Orbán, vagy Putyin szabadságharcában. http://investinrussia.com/choose-russia?country=Germany Szerintem ott is csak a neokolonializmust restaurálták - ahogy nálunk a Bús Ezer Evet. Ma már a Habsburg-ház szerepét az EU tölti be. (Elsősorban Németország.) Ahol annyira vagyunk egyenrangúak, mint a dualizmus korában voltunk - de inkább még annyira se... Kína inkább az USA-hoz és Japánhoz van kötve. A kínai értelmiség jó ideje tkp. a komprádor burzsoázia szerepét adja elő. (Ahogy a mi értelmiségünk is...) https://en.wikipedia.org/wiki/Comprador
A "kínai szocializmus" c. fantazmagóriát Thürmer kezdte terjeszti és elég sikeresen: velem is sikerült megetetnie. A széljobb és az uralkodó osztály meghatározó hányada csak évekkel később állt erre rá. Így Thürmer e tekintetben úttörőnek tekinthető. A putyinista demagógia alapjaihoz tartozik a szocialista átmenettel való hitegetés. Tehát a Krausz Tamásnak igaza volt, amikor Zjuganovot "Putyin bal kezének" nevezte. Viszont a közelmúltban már Krausz is bedőlt elég rendesen a putyinista propagandának: https://www.youtube.com/watch?v=Kt4SS_iPXu8 - a bevezető elvtársazás után, az interjú vége felé már nagyon durva kirekesztő frázisok durrannak el. Az a szomorú sejtésem, hogy - minden látszat ellenére - ebben az EU vastagon benne van. Továbbá hogy durvább valamivel állunk szemben, mint a lengyel-ukrán-magyar fasizmus, vagy mint annak idején a III. Birodalom volt. :-(
Ha érdekel a putyinista propaganda, olvasd a balrad.ru-t! -- elég tanulságos. Szerintem.
r
Hmmm ...
"Ma már a Kínában uralkodó ideológia ugyanúgy elítéli és démonizálja Mao-t, mint a közép-kelet-európai Sztálint."
Ezt a Tiananmen kapu látványa ugyanúgy alátámasztja, mint Hszi Csin-ping Bors által idézett beszéde.
Az egész - előrángatott wiki-linkekkel megtűzdelt - böffenet pontosan ennyire hiteles. Mindenesetre tanítani lehetne, hogy hogyan lehet a tények kiforgatásával a tényekből következő igazság szöges ellentétét levezetni: minden vádaskodás a sztálinista-maoista Nomenklatúra valóban elkövetett bűneit keni az "an block" értelmiség nyakába.
Ilyet én is tudok:
https://balrad.ru/2017/05/05/a-pesti-farkasjaras/ vagy http://euromaidanpress.com/2015/02/08/three-disturbing-developments-in-r... -- úgyhogy nagyot szóltál, mint a vízipisztoly.
Különben pedig úgy van, ahogy írtam:
https://www.quora.com/Will-Maos-portrait-be-removed-from-Tiananmen-If-so...
https://www.quora.com/Was-Mao-happy-after-killing-millions-of-people-tha... - ebből is láthatod, hogy a nyugati intellektuálisok sokkal inkább elfogadóak a proletárdiktatúrával szemben, mint amilyenek vagytok Ti itt Keleten: Kínában és Magyarországon.
r
Egy - kettő
1) Kik élnek jobban? A kínai multinacionális cégek bérmunkásai szerte a világban? A nem kínai multinacionális cégek Kínában foglalkoztatott bérmunkásai? A kínai munkanélküliek milliói? Mindezt a gyönyörű kis ujjacskáidból szopod?
2) Hatvanhét évesen a munka büdössége már nehezen értelmezhető ...