Kigyűjtöttem „A szocializmus politikai gazdaságtana” című tankönyvből az összes Lenin idézetet. Ebből vizsgáztunk annak idején (1963-ban). Feltételezem, hogy a szerzők igyekeztek Lenin minden a szocializmusra vonatkozó megjegyzését idézni. Ami a szocializmusra vonatkozó idézeteket illeti, hát nincs sok és meglehetősen általánosak:

1.) Átmeneti korszak:
szükségképen a haldokló kapitalizmus és a születő kommunizmus, vagy más szóval: a legyőzött, de meg nem semmisített kapitalizmus és a megszületett, de még egészen gyenge kommunizmus közötti harc időszaka.
Lenin Művei 30. köt. Szikra 1953, 93. old. (18)

2.) ... forradalmunk egyes alapvető vonásainak a szó legszorosabb értelmében, azaz olyan értelemben kell nemzetközi jelentőséget tulajdonítani, hogy nemzetközi érvényűek, vagyis történelmileg elkerülhetetlen, hogy nemzetközi méretekben megismétlődjék az, ami nálunk történt.[...hibát követnénk el, ha figyelmen kívül hagynók, hogy mihelyt a proletárforradalom legalább egy előrehaladott országban győz, minden valószínűség szerint éles fordulat áll majd be, és pedig annyiban, hogy Oroszország röviddel azután már nem lesz mintaország, hanem (most már „szovjet” értelemben, szocialista értelemben) ismét elmaradott országgá válik. De az adott pillanatba a helyzet éppen az, hogy az orosz minta minden országnak mutat egyetmást , mégpedig igen lényeges dolgokat, elkerülhetetlen és nem távoli jövőjükből - „Baloldaliság” a kommunizmus gyermekbetegsége. Szikra 4.oldal]
U.o. 19. old. (21)

3.) NEP lényege:
...döntő, minden egyebet maga alá rendelő fő feladata az, hogy megteremtsük az összefogást az új gazdaság között, amelyet elkezdtünk építeni... és a parasztgazdaság között, amely millió és millió paraszt megélhetésének alapja.
Lenin Művei 33. köt. 264. old. (27)

4.) ...Vagy elpusztulunk, vagy gazdaságilag is utolérjük és túlszárnyaljuk az előrehaladott országokat... Elpusztulni vagy teljes gőzzel előreiramodni. Így tette fel a kérdést a történelem.
Lenin Művei 25. köt. 391. old. 1952 (36)

5.) Az állam akkor halhat majd el teljesen, amikor a társadalom megvalósítja azt a szabályt: „mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint”, vagyis amikor az emberek annyira hozzászoknak majd az együttélés alapvető szabályainak megtartásához és amikor annyira termelékeny , hogy önkéntesen fognak képességeik szerint dolgozni. A „polgári jog szűk látóhatárát”, amely arra kényszerít bennünket, hogy shylocki könyörtelenséggel kiszámítsuk, vajon nem dolgozunk-e egy félórával is többet, mint a másik... ezt a szűk látóhatárt akkor átléptük. A termékek elosztása akkor nem követeli majd, hogy a társadalom állapítsa meg, ki-ki mennyi terméket kap; mindenki szabadon vesz majd „szükségletei szerint”.
Lenin Művei 25. köt. 503. old. (54)

6.) ...A konkrétat sohasem ismerhetjük meg teljesen.
Lenin Művei 38. köt. 264. old. 1961

7.) A munkásosztály tényleges felszabadulásához szükség van a kapitalizmus egész fejlődése által előkészített szociális forradalomra, vagyis arra, hogy a termelési eszközök magántulajdona megszűnjön, e termelési eszközök társadalmi tulajdonba menjenek át, és a kapitalista árutermelést felváltsa a termékek termelésének – az egész társadalom javára történő termelésének – szocialista szervezése, amely a társadalom valamennyi tagjának teljes jólétét és mindenirányú szabad fejlődését biztosítja.
Lenin Művei 6. köt. 13. old. 1957 (72.old)

8.) Ez az igazság mind a mai napig vitathatatlan volt a szocialisták számára, márpedig ebben van annak elismerése, hogy az állam megmarad egészen addig, amíg a győzelmes szocializmus át nem nő a teljes kommunizmusba.
Lenin Művei 22. köt. 337. old. 1951 (85)

9.) Mi a demokratikus centralizmus mellet vagyunk – és jól meg kell érteni, milyen messzemenően különbözik a demokratikus centralizmus egyrészt a bürokratikus centralizmustól, másrészt az anarchizmustól.
Lenin Művei 27. köt. 201. old. 1952 (86)

10.) ...a valóban demokratikus centralizmus feltételezi a teljes és akadálytalan fejlődésnek a történelem által első ízben megteremtett lehetőségét nemcsak a helyi sajátosságok, hanem a helyi kezdeményezés, a helyi újítószellem számára is, és feltételezi a közös cél felé haladás útjainak, módjainak és eszközeinek sokféleségét.
U.O. 202.old (87)

11.) ...csak az az építés érdemelheti meg a szocialista építés nevét, amely nagy, általános terv alapján folyik és arra törekszik, hogy a közgazdasági és a gazdasági értékeket egyaránt felhasználja.
Lenin Művei 28. köt. 21. old. 1952 (112)

12.) Minden terv mérték, kritérium, világítótorony, határkő etc.
Lenin Művei 32. köt. 345. old. 1953 (122)

13.) A munka termelékenysége, ez végeredményben a legfontosabb, a legfőbb az új társadalmi rend győzelme szempontjából. A kapitalizmus a munka olyan termelékenységét hozta létre, amilyet a hűbériség nem ismert. A kapitalizmust azzal lehet véglegesen legyőzni, hogy a szocializmus a munkának új, sokkal magasabb fokú termelékenységét hozza létre.
Lenin Művei 29. köt. 435. old. 1953 (169)

14.) mint a 3. pont (210)

15.) A szindikalizmus a termelési ágak szerint széttagolt pártonkívüli munkások tömegének adja át az iparágak vezetését („ipari főigazgatóságok és ipari központok”), és ezzel megszünteti a párt szükségességét, nem végez türelmes munkát sem a tömegek nevelése terén, sem annak érdekében, hogy az egész népgazdaság igazgatása valóban az ő kezükben összpontosuljon.
Lenin Művei 32. köt. 35-36. old. (227)

16.) Ennek a törvénynek, amely szerint a termelési eszközök termelése gyorsabban nő, az az értelme és jelentősége, hogy a kézi munkának gépi munkával történő felváltása – általában, a technika fejlődése a gépi ipar talaján – megköveteli a szén- és vaskitermelő üzemeknek, ezeknek az igazi „termelési eszközök termelését szolgáló termelési eszközöknek” fokozott fejlesztését... Minél fejlettebb a technika, annál inkább kiszorítja és egyre bonyolultabb gépekkel helyettesíti az emberi kézi munkát: általában, az ország termelésében egyre nagyobb helyet foglalnak el a gépek és az előállításukhoz szükséges berendezések.
Lenin Művei 1. köt. 101-102. old. 1951 (348-349)

17.) A nő továbbra is házi rabszolga, minden felszabadító törvény ellenére, mert a kis háztartás elnyomja, fojtogatja, eltompítja, lealacsonyítja a nőt, odaláncolja a konyhához és a gyermekszobához, munkaerejét barbár módra terméketlen, kicsinyes, idegölő, nyomasztó munkára pazarolja. A nők igazi felszabadítása, az igazi kommunizmus csak ott és akkor kezdődik, ahol és amikor megkezdődik a tömegharc (amelyet az államhatalom birtokában lévő proletariátus vezet) a kis háztartás ellen, vagy helyesebben, amikor kezdetét veszi a kis háztartás tömeges átépítése a nagy szocialista háztartássá.
Lenin Művei 29. köt. 437. old. (459)