Címlap

Kommunista.NET

Világ proletárjai egyesüljetek!
Címlap Blogok aLEx blogja

A szegénység NEM szégyen, a rendszer tett azzá..


A kapitalizmus áldozatai


Kik kommunisták?


Feltétel nélküli ALAPJÖVEDELMET!


Hajrá kísértet!


  • Új felhasználó
  • Elfelejtett jelszó

Kommunista Hírlevél

Nagyon ritkán küldünk, és csak valóban érdekes dolgokat. Bármikor le lehet róla íratkozni.


Rendszerváltásról


Idézetek

Profitáló nagymagyarizmus

"Ha dán vagy, akkor vikinges sört vedelsz és sellős kekszet zabálsz. Ha magyar, akkor szittya kenyeret mangalica-töpörtyűvel. A magyar kereskedelem felnőtt a világhoz, lazán felhasznál bármit, ami a keze ügyébe kerül, és hasznot hajthat. Ági már csak egy dolgot kívánt: bárcsak a magyar fogyasztó is felnőne. A dánok mindenhova vikingsisakot rajzolnak, de röhögnek is rajta. A komolyan vett turanizmusnál viszont nincs szánalmasabb dolog."

— sardobalo.blog.hu

  Friss tartalmak listája itt (katt ide)  

Kádár utolsó kísérletéről a szocializmus megmentésére - I. rész

aLEx, 2015, október 10 - 21:08
  • elidegenedés
  • Kádár János
  • kísérlet a szocializmus megmentésére
  • múlt kiértékelése
  • párt elszakadása néptől
  • rendszerváltás
  • szocializmus bukása
PDF változatOldal küldése ismerősnekNyomtatóbarát változat

A Bal-Rad portálon szörfözve egy számomra érdekes cikket találtam, amely Kádár János 103. születésnapjára emlékezve íródott Kádár utolsó kísérlete a szocializmus megmentésére címmel. A cikk szerzője ugyan nincs megnevezve, de vélhetően a Munkáspárt megemlékezéséről van szó a XX. század legnagyobb kaliberű magyar politikusáról. Határozottan érdekelnek az ilyen témájú írások, mert szeretnék világos képet kapni azokról a folyamatokról, amelyek `89-es az elhibázott rendszerváltáshoz vezettek. Természetesen legalább annyira érdekel engem, hogyan dolgozta föl a Munkáspárt a szocialista világrendszer bukását a saját politikájában. A harmadik ok, ami miatt az írás felkeltette az érdeklődésemet, az személyes jellegű. Szűkebb körben ugyanis az elmúlt év során felmerült ez a vitatéma, ezért érdekelt, hogyan ítéli meg ezt a kérdést a Munkáspárt.

Ennek a kérdésnek a megvitatására a Bal-Rad portál nem mutatott különösebb érdeklődést. Ők ajánlották, hogy a vitairatomat próbáljam inkább a Kommunista.neten közzétenni. Ezért vagyok most itt.

Nem szándékozok részletes elemzésbe bocsátkozni, terjedelmi okokból nemes egyszerűséggel átlépek azokon a részeken, amelyekkel egyetértek. Közben szigorúan követem a forrásmű logikai felépítését, így egyértelműen azonosítható, hogy a bírálatom mire vonatkozik.

.

Elkerülhetetlen volt-e a szocializmus bukása?

Idézek a cikkből:

"Kádár, aki ekkor 73 éves, felismerte, hogy az USA, Németország, a tőkés világ minden erővel a szocialista országok megdöntésére törekszik. A kérdés, hogy meg lehet-e akadályozni?"

Határozott igennel válaszolok a feltett kérdésre, szerintem elkerülhető lett volna a szocializmus bukása. De én nem a külső ellenség szándékaiban keresem a bukás okait. Ha a szocialista társadalmi rend stabil lett volna, mint ahogyan azt állítottuk, akkor hiába is akarta volna a tőkés világ megdönteni a szocialista társadalmi rendet. Viszont a belső árulás szerepét sokkal súlyosabbnak látom, hiszen `89-ben az MSZMP túlnyomó része egyszerűen cserbenhagyta a pártot és nem újította meg a tagságát, egy jelentős része pedig köpönyeget fordított és átállt az árulók közé. Mindez pedig azt jelenti, hogy az MSZMP évtizedeken keresztül az ötödik hadoszlop és a karrieristák gyűjtőpártja volt. Sokan már jóval korábban látták, hogyan konvertálhatják a politikai hatalmat gazdasági hatalommá, azaz hogyan tehetik a társadalmi tulajdont a saját magántulajdonukká. Ennek lehetőségét az IMF már egészen azoktól az időktől kezdve elkezdte tudatosan érzékeltetni a magyar politikai elittel, hogy Fekete János hitelekért beutazta az egész nagyvilágot. Ilyen körülmények között nem is érdemes vizsgálni olyan kérdéseket, hogy a gazdasági reformtörekvések vajon miért is buktak meg sorra. Nem is érdemes vizsgálni, hogy vajon a politikai vezetés miért nem foglalkozott például Liska Tibor kutatási eredményeinek megvalósításával. Nem volt rá érdekeltség, titokban már mindenki olyan terveket dédelgetett magában, hogyan sajátítja ki a társadalmi tulajdon minél nagyobb részét saját magántulajdonává.

Hiányzott a politikai elitből az őszinte szándék a szocialista társadalmi rend megmentésére, Kádár János pedig nem volt gazdasági szakember. Utólag már az is világosan látható, hogy Kádár Jánosnak már az MSZMP KB szintjén sem voltak meg a megbízható partnerei, a legfelsőbb szintű pártkáderek is az ötödik hadoszlophoz soroltak. Márpedig ha így volt, akkor a pártkádereket tekintve nagyon hitvány alapokon állt az egész felépítmény.

Mégis azt mondom, hogy elkerülhető lett volna a szocializmus bukása, de ahhoz mindezt - és még sok egyebet - világosan látni kellett volna!

.

Az elidegenedés problémája

Nem Kádár János volt az, aki az elidegenedés problémájára rámutatott, hiszen ebben a tárgyban komoly filozófiai viták zajlottak már évtizedekkel korábban is Magyarországon. Hogy Kádár János csak 1985-ben tette magáévá ezt a gondolatot, az eleve jelentős késésre mutat. Hiszen a sztrájkoló munkások már 1956-ban is feltették ezek a kérdések. Mégis, még 30 évvel később sem sikerült megoldani ezt az alapvető filozófiai kérdést. Sőt a kérdést nem oldotta meg a rendszerváltás sem, csak más irányba terelte. De ki kell mondanom, hogy a a rendszerváltás óta sem a magyarországi kommunistáknak, sem a nemzetközi kommunista mozgalomnak nem sikerült a marxizmust megújult alapokra helyeznie, és ez a kérdés a mai napig is megoldatlan. Mindezek alapján pedig a Munkáspárt jelenlegi programja is okkal bírálható. Helytelen alapokból kiindulva helyes program nem fogalmazható meg. Még mindig ugyanabban a cipőben járunk, mint Kádár János 1985-ben. Ezzel pedig azt jelentettem ki, hogy Kádár 1985-ben megfogalmazott kísérletét is eleve tévesnek tartom. Ha ebben a kérdésben a marxista teoretikusok nem képesek eredményt felmutatni, akkor nagy a veszélye annak, hogy egy szocialista átalakulás során ugyanabba a hibába fogunk újra beleesni, és ugyanabba a folyóba fogunk újra belelépni.

"A szocializmus lényege nem abban van, hogy másként osztjuk el tortát, mint a kapitalizmusban. Ez csak a következmény. A szocializmus attól szocializmus, hogy másként sütjük azt a bizonyos tortát, vagyis másként termelünk, hatékonyabban, jobban. Ezt 1985-ig nem sikerült maradéktalanul megoldani. A dolgozók többsége elidegenedett a tulajdontól, ezért nem érzett felelősséget a közösségi tulajdonért.

A fejlett szocializmus jelenti azt is, hogy a társadalom építménye szilárd, az emberek magukénak érzik a társadalmat, magyarán a belső ellenforradalom lehetősége kizárt. Ez sem volt igaz. A szocializmus megteremtette a nép hatalmát, de nem sikerült azonban olyan hatalomgyakorlási szerkezetet kialakítani, ami biztosította volna a dolgozók közvetlen részvételét a hatalom gyakorlásában, és megakadályozta volna a kontraszelekciót, a tömegektől elszakadt párt- és állami hivatalnokréteg kialakulását, akik el is veszítették a nép bizalmát."

Nem tudom, hogy az idézett szavak magától Kádár Jánostól származnak-e, de a gondolat az övé. Itt most hosszabban idéztem a forrásmunkából, hogy rámutassak, Kádár János alapvető igazságokat feszegetett, de már nem volt elég fizikai és szellemi ereje a helyes következtetés levonásához. Egyszerre két dologról van szó. A dolgozó filozófiai értelemben vett elidegenedéséről a munka tárgyától és folyamatától és a dolgozók való életben tapasztalható elidegenedéséről a munkásosztály élcsapatától. A szocialista demokrácia egy üres frázissá vált a szocializmusban, és nem valósult meg a dolgozók részvétele a hatalomgyakorlásban. A demokratikus centralizmus pedig nem volt más, mint a diktatórikus hatalomgyakorlás eszköze. Ezen a területen Kádár János sem merte meglépni azt, amit kellett volna - úgy vélem, hogy azért, mert nem is látta a megoldás lehetőségét, ami pedig az 1956-os eseményekben spontán módon kínálta a megoldást a demokratikus szocializmus megvalósítására. A munkás önigazgatásra gondolok. Ami a "Földet, gyárat vissza nem adunk!" jelszóban megfogalmazódott. Ez lett volna az adekvát válasz az elidegenedés filozófiai kérdésére! És ez lett volna az adekvát válasz arra a kérdésre is, hogyan gyakorolhat valós hatalmat maga a dolgozó: nem másképp, mint tulajdonosi jogon! Ami az állam (a pártállam) gazdasági túlhatalmát eleve csökkenteni lett volna hivatott, ezáltal pedig a szocialista társadalom diktatórikus jellegét korlátozta volna. Ez lett volna a szocialista demokrácia alapja, és ez jelentette volna a demokratikus szocializmus kialakulásának forradalmi lehetőségét.

Mindezek alapján azt állítom, hogy az 1956-os forradalom újraértékelésére is szükség van! Ez ugyanis a mai napig is elmaradt, aminek az akadálya 1985-ben még maga Kádár János volt.

.

A szocialista társadalmi rendszer bukásának kiértékelése

Azt kell, hogy mondjam, ez a kiértékelés véleményem szerint a mai napig nem történt meg, és amíg ez nem valósul meg, a Munkáspárt jövőre irányuló programjáról sem mondhatunk semmit érdemlegesen. Illetve annyit azért egyértelműen elmondhatunk, hogy a Munkáspárt érti ugyan Kádár János szavait az elidegenedésről, de semmilyen koncepció nem látszik arra nézve, hogyan akarja azt a jövő szocialista társadalmában megoldani. Márpedig magától a jövőben sem fog megoldódni az elidegenedés problémája. Az idő múlása önmagában ehhez nem garancia.

A szocialista társadalmi rend bukásának két alapvető oka nevezhető meg. Egyrészt a társadalmi termelés hatékonysága alatta maradt a tőkés termelési mód hatékonyságának. Másrészt pedig a szocialista demokrácia messze nem elégítette ki a társadalom igényeit. Én ez utóbbinak tulajdonítok nagyobb jelentőséget. Bár a rendszerváltás óta a polgári demokrácia sem igazolta önmagát, annak intézményrendszere is álságosnak bizonyult, a választópolgárok mégis inkább abban bíznak, mint a szocialista demokráciában. Ebből nagyon komoly következtetések adódnak.

A társadalmi termelés hatékonyságának kérdését azért nem tartom döntőnek, mert az állam is lehetett volna jobb tulajdonos, és a tervgazdaságot is lehetett volna jobban működtetni. Hogy mégsem így volt, az maga is következmény: többek között a párt soraiba beépült ötödik hadoszlop aknamunkájának és szabotázsának is következménye. Nevetségesnek tűnik, de ilyen módon maga a párt volt a forrása a szocializmus bukásának. Akik pedig ezt megakadályozhatták volna, azok maguk a munkások. Vagyis a szocializmus bukásának fő oka éppen a szocialista demokrácia hiányában keresendő. A munkásosztály élcsapatának a munkások által való ellenőrzése és uralása az, ami hiányzott. S ha a jövőre gondolunk, akkor a kérdés így fogalmazható meg: hogyan bízhatunk meg akkor az élcsapat vezető szerepében, ha maga az élcsapat nem jelent garanciát semmire, hiszen hibázhat, sőt akár árulóvá is válhat? Az MSZMP 1989-ben maga bizonyította ezt.

Emlékszünk még arra, hogy milyen vágyakkal indultunk el Bécsbe a világútlevéllel és 200 DEM valutával a zsebünkben? Banánért, Legóért, Gorenje hűtőért és Commodore 64 számítógépért... Nos, én nem hiszem, hogy banánért mondtunk le a szocializmusról. Hisz pár év múlva már lomtalanításból és roncsautó bizniszből kellett megélnie tömegeknek, akik elvesztették a munkájukat a privatizáció során. Vagy a szerbek felé bonyolított üzemanyag csempészésből. Ez volt a célunk a rendszerváltással? Nem hiszem... Abban bíztunk, hogy a polgári demokrácia többre lesz képes, de ez nem igazolódott be.

A Munkáspárt programját vizsgálva ugyanakkor nem látom, hogy a szocialista demokrácia versenyképes alternatívája kívánna lenni a polgári demokráciának. Nem látom a koncepciót, hogyan kívánja a Munkáspárt meghaladni a konszolidált Kádár-korszak szocialista demokráciájának szintjét.

.

A kádári koncepció lényegéről

"A kádári koncepció lényege világos: ne mondjuk azt, ami még nincs! Lépjünk vissza néhány métert! Legyen több magántulajdon, de a többség közösségi maradjon! A piac tőkés intézményei, a verseny és egyebek, kapjanak nagyobb szerepet, de a tervgazdaság maradjon meg! Vegyük át a polgári demokrácia egyes elemeit, a sajtószabadságot, a gyülekezési szabadságot, de az állami hatalom továbbra is a munkásság és a parasztság kezében legyen!"

Kádár János piaci versenyről gondolkodott, de a politikai verseny lehetőségét is kizárta. Ezt olvasom ki abból, hogy az állami hatalom továbbra is a munkásság és parasztság kezében legyen. A közösségi tulajdon alatt pedig változatlanul az állami tulajdont érti. Tehát eltanulhatjuk a hatékonyabb gazdálkodást a tőketulajdonosoktól, de saját magunk továbbra sem rendelkezünk profitérdekeltséggel.

Ebben a megoldásban nincsen benne az elidegenedés filozófiai kérdésének megszűnése! Az elidegenedés ugyanis a tőkés termelési módra is jellemző. Ilyen értelemben nincs is különbség a tőkés és a szocialista termelési mód között. Innen nézve akár igaznak is tekinthetjük, hogy a szocializmus tulajdonképpen állammonopol-kapitalizmus. A különbség mindössze annyi, hogy a szocialista pártállami rendszer többet hajlandó áldozni a széles tömegek jóléti fogyasztására. Ha van miből... Vagyis Kádár János koncepciója semmiben nem lép túl azon, amit maga is bírált, ami így hangzott: "A szocializmus lényege nem abban van, hogy másként osztjuk el tortát, mint a kapitalizmusban." A kádári koncepcióban ezek csak szavak maradtak. Semmi nincs a koncepcióban, amitől az elidegenedés filozófiai problémája megszűnne. Vagyis nem látom, hogy mitől javulna a tulajdonától elidegenedett dolgozó felelősségérzete a társadalmi tulajdon iránt, és mitől javulna a termelés hatékonysága. Marad egyedül a korbács és a munkanélküliség réme, mint hatékonyságot javító tényező. Ebben nincs semmilyen koncepció.

"Kádár tudta, hogy a reform akkor marad a szocializmus keretei között, ha a hatalom szilárdan a munkásság, a kommunista párt kezében van. Annak fogja fel a reformot, ami ténylegesen: eszköznek és nem célnak. A reform a felfogása szerint olyan átmeneti megoldás, olyan történelmi kitérő, amely segít megoldani a szocializmus gondjait, de nem zárja le a visszautat."

Kádár számára a munkásosztály élcsapatának vezető szerepe az elsődleges cél, amit még a dolgozói önkormányzatoktól is félteni kell. Ezzel bezárult a kör és megpecsételődött a szocialista társadalom sorsa Magyarországon. Valószínűleg Kádár János képességeit már meghaladta, hogy ezt megérteni képes legyen.

Valószínű, hogy Kádár János egész politikus pályafutásának kudarcát látta volna abban, hogy harminc évvel az 1956-os forradalom leverése és a munkás önigazgatási törekvések elfojtása után a dolgozói önkormányzatok felé kell nyitnia. Számára ez a megoldási lehetőség szerintem nem is létezett.

(Megjegyezni kívánom, hogy a kínai társadalommal nem tartom a magyar társadalmat összehasonlíthatónak. Magyarország demokratikus hagyományaiban sokkal nagyobb szerepe van az Európához tartozásnak, hogy ez megállná a helyét. Így ezzel a résszel nem is foglalkozom.)

.

A múlt kiértékelése

"Kádár javaslata a múlt újraértékelését is megkövetelte." Ezt a mondatot pontosítanom kell! Megkövetelte volna! Arról már korábban írtam, hogy ez a kiértékelés nem történt meg, például 1956-tal kapcsolatban. De most már látjuk, hogy a rendszerváltás kiértékelése is várat még magára.

"Kádár sejtette, amit mi ma már tudunk: azok a szocialista rendszerek, amelyekben a szocializmus és a nemzeti függetlenség ügye összekapcsolódott, sokkal életképesebbnek bizonyulnak 1989-91-ben, mint a kelet-európaiak. Kádár persze tudott még valamit: a nemzeti sajátosságok nem írhatják felül a szocializmus közös sajátosságait. Ahol nincs munkás-paraszt hatalom, ahol a közösségi tulajdon szerepe nem meghatározó, ott szó sincs szocializmusról. Gorbacsov 1986 júniusában Budapesten lényegében igent mondott Kádár gondolataira. „Gorbacsov elvtárs nagy hangsúllyal mondta, hogy a mai realitásokból kiindulva úgy gondolják: minden szocialista országnak megvannak a sajátosságai, a saját gondjai és vannak alapvetően közös dolgok" – mondta Kádár a Politikai Bizottság június 17-i ülésén. Kár, hogy Gorbacsov ezt sem gondolta komolyan."

Véleményem szerint Gorbacsov 1986 júniusában a dolgozói önkormányzatokra is igent mondott volna. A dolgozói önkormányzat pedig semmiféle ellentmondásban nem áll a közösségi tulajdonnal, lévén a szövetkezeti tulajdonnal azonos fogalom, tehát szocialista tulajdonforma. De véleményem szerint az állami és a szövetkezeti tulajdon arányát sem lehet előírásokkal korlátozni.

Sok más hasonló megoldás lehetséges lett volna a rendszerváltás során, például ha a privatizáció során az állam saját tulajdonrészt kötött volna ki magának. Csakhogy mindezek a rendszerváltók azon törekvésein megbuktak, hogy a szocializmusnak bármilyen vívmányát szét kívánták verni, hogy a visszaalakulás lehetőségét is megszüntessék. Elég, ha csak a szocialista nagyüzemi mezőgazdaságra gondolunk. Ezek szétverésének kizárólag csak politikai okai voltak, ésszerű érv egyáltalán nem szólt mellette, csak a kommunistagyűlölet.

.

Hallgatás a szocializmus megmentésének kádári koncepciójáról

Egyetértek azzal, hogy 1989-90-ben lett volna más út a rendszerváltás helyett, de a Munkáspárt helyzetértékelését tévesnek tartom. Itt tehát nemcsak hallgatásról van szó, hanem munkáspárti szőnyeg alá seprésről is. Önmagában a kádári koncepció nem lett volna alkalmas a szocializmus megmentésére. Hiányzott ugyanis a történelmi múlt valós kiértékelése. Hiányzott a szembenézés az elidegenedés problémájával. Illetve a Munkáspártnál ugyanez még ma is hiányzik. Ha ugyanis Kádár János - teljesen jogosan - felvetette az elidegenedés problémáját, akkor azzal együtt a jövő generációk számára kötelezően megoldandó feladatként ki is kellett volna jelölni. De a Munkáspárt programjában ma sem találkozunk semmi ilyesmivel. Nem tartom véletlennek, hogy a Munkáspárt `89 óta nem képes érdemben javítani a társadalmi megítélésén. Amit a magam részéről nagyon sajnálok, mert így nem tudom tiszta szívvel a szavazatomat adni rá.

Talán innen kellene kezdeni a marxizmus megújítását! A marxizmus teoretikusainak ugyanis egyértelmű választ kell tudniuk adni arra a kérdésre, hogyan lesz képes a munkás-paraszt hatalom megoldani az elidegenedés problémáját. Aki ezt a feladatot nem látja és nem érti, az nem is marxista.

.

.

Terjedelmi okokból jelen cikkemben egyáltalán nem ejtettem szót arról a kérdésről, hogyan lehetséges megoldani a munkásosztály élcsapatának elhidegülését (elidegenedését) a társadalomtól. Ami véleményem szerint arra a kérdésre vezethető vissza, hogyan lehet politikai versenyt teremteni a szocialista társadalmi rend viszonyai között. Azaz hogyan lehetséges megakadályozni azt, hogy az egypártrendszer viszonyai diktatórikus hatalomgyakorlást eredményezzenek. Ezt nagyon fontos kérdésnek tartom. Ha lesz érdeklődés, akkor a cikkemet ezzel a témával folytatni fogom.

  • aLEx blogja
  • Új hozzászólás
  • Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek
  • PDF változat

Tájékoztatás

aLEx, 2015, október 14 - 13:13

Tájékoztatom az érdeklődőket, hogy a cikkem II. része a Frontoldalon jelent meg a következő linken:
http://frontoldal.hu/a-szocializmus-megmentesenek-kadari-koncepcioja-ii/

  • válasz

Már nem elérhető

Vendég, 2015, október 29 - 13:11

Már nem elérhető

  • válasz

Igaz

aLEx, 2015, október 29 - 13:24

Valóban, a Frontoldalon tegnap megszüntettem a blogomat, mert rám szálltak a sztálinista trollok és a begyepesedett fejű dogmatikusok.
De a keresett cikk itt megtalálható:
http://www.kommunista.net/blog/kadar-utolso-kiserleterol-a-szocializmus-...

Azon még gondolkodok, hogy hol folytassam.

  • válasz

Vigyázz!

Vendég, 2015, október 29 - 14:23

Itt igazi sztálinistákkal lesz dolgod.

  • válasz

Vigyázok

aLEx, 2015, október 29 - 14:37

Kedves Phoenix! Legyen szíves mellőzni!

  • válasz

Válasz a másik blogbejegyzésben megfogalmazott hozzászólásra

aLEx, 2015, október 11 - 12:22

Itt válaszolok a következő kommentre:
http://www.kommunista.net/blog/otvenhat-3-evvel-56-utan#comment-66474

(Nem értem, hogy jön ide "Főnix"?)

"Kádár tévedett,amikor a szocialista tulajdon elidegenedéséről beszélt."
Nem jól érted. Nem a "szocialista tulajdon" idegenedett el, hanem A MUNKÁS IDEGENEDETT EL az állami tulajdontól! Hogy miért? Mert nem volt beleszólási joga a tulajdonosi döntésekbe. Ez ilyen egyszerű.

Előfordul ám ez még családi keretek között is, ahol a zsarnok apa nem vonja be a döntésekbe a családtagokat, például a fiát. Hiába fogja a fiú egyszer majd örökölni a szülői vagyont, ha az apa zsarnoki természete miatt nem érzi a sajátjának, és nem úgy viszonyul hozzá, ahogy a zsarnok apa azt elvárná. A saját apám példáját említhetném. Nekem minden hétvégén apám hobbitelkén kellett ásnom, meg kapálnom, ahelyett, hogy a barátaimmal mehettem volna játszani. Esetleg betonoznom, vagy falaznom stb. Csupán annyit akartam kifejezni vele, hogy egyáltalán nem lelkesen végeztem a munkát, mint ahogy végezhettem volna, ha azonosulok vele. Nagyjából ennyit jelent a fogalom, hogy a dolgozó ember a munkától elidegenedik.

A példa, amivel párhuzamot vontam, azt úgy hívják, hogy "gyerekmunka", ahogyan a szülő a saját gyerekének a munkáját kizsákmányolja. Képzeld el, hogy 8 éves koromban esett meg velem. Apám azt mondta, ha ezt a darabot fölássátok (a bátyám, meg én), akkor mehettek focizni. A bátyámmal egymásra néztünk, és nekiveselkedtünk. Ő másfél évvel idősebb, mint én, és kétszer akkorákat volt képes fogni egy ásónyomásra. Én úgy hoztam be, hogy kétszer olyan szaporán nyomtam az ásót, szinte ki sem egyenesedtem. Ripsz-ropsz végeztünk a munkával. Aztán mentünk kéredzkedni focizni. Apám végignézte a munkát, kifogást nem talált benne, majd azt mondta: "Na, ha ilyen hamar végeztetek, akkor ássátok fel még azt is!" Na, itt elveszett az "érdekeltség", meg a lelkesedés is.

Az államszocializmusban nem sikerült fölszámolni a bérmunkás viszonyulást a munkához. A dolgozó megkapta az évi 1-2% béremelését és csókolom, ennyi volt az egész.

Hagyjuk a "halmazelméleti uniót"! Engem nem érdekelnek Főnix professzor nézetei sem. Mindenáron a saját rögeszméd irányába szeretnéd terelni a párbeszédet. Kérlek, ne tedd! Főnix elvtárssal folytatott filozófiai vitátokat ne itt rendezzétek! Maradjunk a témánál! Elmondtad a véleményedet, miszerint nem értesz egyet Kádár János véleményével. Én meg veled nem értek egyet, kvittek vagyunk. De itt álljunk is meg és ne menjünk bele mindenféle mellébeszélésbe!

Persze aki nem a termelésben dolgozott az átkosban, az ezt talán nem is értheti. De megjegyezném, hogy nemcsak a fizikai munkában volt tapasztalható az elidegenedés, de a döntési mechanizmusban is. Akár a vállalatirányításra gondolunk, akár a Tervhivatalra, akár a pártbizottságok működésére. Mert ott sem volt meg a tulajdonosi szemlélet. Teljesen másképp néz ki a döntési helyzetben lévő ember viszonyulása az elérhető gazdasági előny (profit) vs. kockázat kérdéséhez, mint a kapitalizmusban. A magántulajdonos pillanatok alatt meghozza a döntését. Tudja, hogy mit kockáztat, és mit nyerhet vele. A szocialista típusú vezető pedig azt fogja mérlegelni, hogy mi a tőle elvárható magatartás, és tipikusan törekedni fog a kollektív döntésre. A saját személyes felelőssége minimalizálására törekszik.

A szocialista termelési mód hatékonysága ezen a két dolgon múlott, és ezért maradt alul a tőkés termelési mód hatékonysága mögött. Fölösleges ebben a kérdésben "halmazelméleti unióba" belebonyolódni.

Kádár nagyon jó látta az egyszerű munkásember elidegenedésének kérdését, de a szocialista típusú vezetés döntési hatékonyságának kérdésébe már nem látott bele (illetve arról nem beszélt).

  • válasz

Elő kérdés.

vitorla123, 2015, október 11 - 14:28

Te gazdálkodsz,vagy valaha gazdálkodtál e?
Ugyanis a magántulajdonos,csak rossz és rosszabb döntések között válogathat.Tudom,mert csinálom.Ekkora eszköz,vagyon lekötést a szocialista gazdaság nem igényelt.Ezért a hatékonysága tálán százszorosa is lehet a mainak. "Amit megtermeltünk azt lehetett elosztani"
A melós nem idegenedhetett el,mert volt munkája.Na most az egy érdekes kérdés,hogy mondod,van e a tulajdonnak jelentősége a szocialista termelési viszonyok között.Miután megtörtént a kisajátítók kisajátítása?Egyáltalán van e tulajdon.Egyáltalán kell e tulajdon? (Nem a személyi tulajdonra gondolok,mert az nem termel nyereséget!)
Második kérdés.
A rendszerváltó pártok kivétel nélkül elidegenedtek a magyar választóktól.Érdekes ebből a szempontból Lázár János mondása a földel kapcsolatba.Ha MSZP volt hatalmon akkor ők lopták el,ha mi akkor a mieink lopják el". Ez bármire igaz! Vagyis a tulajdon viszonyokat lopással változtatják meg. Mindig a tolvajnak van igaza.Vagyis a kisember végleg elidegenedett a rendszertől.Ez a szocializmusban nem így volt.Ott a Munkaügyi Bíróságon mindig neki volt igaza. Vagyis ott a tulajdonnak nem volt jelentősége,hatalomtechnikailag.

  • válasz

Az 1. és 3. kommentem kiegészítése

aLEx, 2015, október 11 - 16:08

Volt egy állításod, így hangzott:
"Kádár tévedett,amikor a szocialista tulajdon elidegenedéséről beszélt."

Mit gondolsz, a rendszerváltáskor vajon miért szavazott a magyar társadalom akkora többséggel a többpártrendszer mellett? Azért, mert a munkás nem idegenedett el a munkától, és nem hidegült el a párttól? Mégis mivel magyarázod akkor a rendszerváltást?

És mivel magyarázod konkrétan ezt az idézetet?
"A fejlett szocializmus jelenti azt is, hogy a társadalom építménye szilárd, az emberek magukénak érzik a társadalmat, magyarán a belső ellenforradalom lehetősége kizárt. Ez sem volt igaz."

Az elidegenedés azzal az eredménnyel járt, hogy a társadalmat alkotó egének többsége nem érezte magáénak a szocialista társadalmat. Mert ha úgy lett volna, akkor nem szavaztak volna a rendszerváltásra. Azaz nem lehetett volna megdönteni a Kádár-rendszert. Számomra ez a munkáspárti értékelés triviális.

Szóval akkor mi az, ami nem igaz az elhidegülésből?

  • válasz

Az

vitorla123, 2015, október 11 - 19:50

elhidegűlés és az elidegenedés az két különböző dolog. A kutyát nem kérdezték meg a rendszerváltásról. Azt ígérték,hogy kolbászból lesz a kerítés és csak ki kell menni és vágni egy darab kolbászt!Orbán még azt is mondta,hogy csak spekulálni kell.A melós meg,mert teljesen normális azt hitte,hogy nem kell dolgozni,mint nyugaton és magas életszínvonalon megél .Minden ezüst-Kosuth adás ezt nyomatta. Az embereket egyszerűen becsapták.Másrészt katonai okokból nem volt más választásunk!Nem volt ELIDEGENEDÉS!!!.Nézd meg a Kádár temetésről készült filmet.Tudták az emberek,hogy nyomor jön.
A rendszerváltás eleve elidegenedést hozott.Erről Gorbacsov tehetett volna,de saját magát is megbuktatta.Tipikus elidegenedés amikor a saját tevékenység elpusztítja az alkotóját.Azt nem érted,hogy a Magyar Népköztársaságnak akkor a Szovjetunió ellensége volt.Fegyverrel kényszerítette ki az Amerikaiaknak történő átadásunkat.Ez a meghatározó.A Clusa vivendi.A többi ráadás.

  • válasz

Re: 5. vitorla

aLEx, 2015, október 11 - 22:15

"Az embereket egyszerűen becsapták." - Ezzel egyetértek.
"Másrészt katonai okokból nem volt más választásunk!" - Ezzel nem értek egyet. Milyen katonai okokról beszélsz? Akár az egész néphadseregünket leszerelhettük volna. Ahhoz semmi közünk, hogy a Szovjetunió nem bírta a fegyverkezési versenyt. Érdekes módon most bírja.

"Nem volt ELIDEGENEDÉS!!!." - Erről pedig veled befejeztem a vitát. Csökönyös és vakhitű véleményekkel nem vitatkozom.
Változatlanul azt sem érted, hogy milyen elidegenedésről beszélek, de csak mondod a magadét. Még azt sem fogtad fel, amit a gyerekmunkáról írtam, pedig igyekeztem olyan egyszerűen megírni, hogy talán belefér a korlátolt fejedbe. De nem zavar. Nyugodtan megmaradhatsz a hitedben.

  • válasz

Válasz az első kérdésre

aLEx, 2015, október 11 - 15:16

"Te gazdálkodsz,vagy valaha gazdálkodtál-e?"
A válaszom igen. Ha arra vagy kíváncsi, hogy értek-e hozzá, akkor visszakérdezek... Miből gondolod, hogy olyasmiről írok, amihez nem értek?

"Ugyanis a magántulajdonos, csak rossz és rosszabb döntések között válogathat. Tudom, mert csinálom."
Ugyan már, ez nézőpont kérdése. Fölösleges ebbe ideológiát belekeverni! Ha ugyanis az ideológiai belemagyarázási szándékodtól eltekintünk, akkor úgy is mondhatjuk ugyanezt, hogy a magántulajdonos a jó és még jobb döntések között válogathat.

Talán csak nem te is "privatizáltál" valamit a rendszerváltás során? Hiszen ha jól tudom, nem ez volt a "foglalkozásod" a szocialista rendszerben (azzal is volt szerencséd a Bal-Rad portálon kérkedni).

A kijelentésedből arra vélek következtetni, hogy te gazdálkodói téren is a legjobbnak tartod magadat, hiszen minden érvedet ellentmondást nem tűrő stílusban adod elő.

"Ekkora eszköz, vagyon lekötést a szocialista gazdaság nem igényelt. Ezért a hatékonysága tálán százszorosa is lehet a mainak."
A szocializmusban nem a gazdaság volt az, ami az eszközlekötési szintet meghatározta, hanem az államszocialista rendszer korlátlan tulajdonosi igényei. De hogy milyen összefüggésben van az állításod a vizsgált kérdéssel, az nem egészen világos.

Az egyetlen szempont, amit méltányolni vagyok hajlandó, az a teljes foglalkoztatottság kérdése, aminek abban a korban a vállalaton belüli rejtett munkanélküliség volt a megoldása. Ha ma is beleszámolnánk a munkanélküliség összes társadalmi költségét a hatékonysági mutatókba, akkor nyilvánvaló, hogy teljesen más kép adódna. Sokkal kisebb volna a hatékonyságbeli különbség a két társadalmi rendszer mögött, vagy talán nem is volna.

De hogy te milyen eszközlekötöttségről beszélsz, az nem világos. Hogy jön ide az eszközlekötöttség?

"Amit megtermeltünk azt lehetett elosztani"
És ha megfordítjuk? Akkor teljesen más a hangzása: AMIT NEM TERMELTÜNK MEG, AZT NEM LEHETETT ELOSZTANI SEM! Nemde?

"A melós nem idegenedhetett el,mert volt munkája."
Szerintem itt be is fejezhetjük ezt a vitát, mert abszolút nem érted. Ebből a mondatodból teljes értetlenség érződik ki. Az elidegenedés jelenségét egyáltalán nem zárja ki az, hogy a bérmunkásnak (az aktív dolgozó rétegnek) van munkája (még egyenlőre).

.......................

"Második kérdés. A rendszerváltó pártok kivétel nélkül elidegenedtek a magyar választóktól."
Ez egy teljesen más kérdés. Ez inkább az "elhidegülés", "eltávolodás" fogalmakkal írható le, és semmi köze a munkától való elidegenedés filozófiai kérdéséhez. Örülnék, ha nem kevernéd a szezont a fazonnal! Az aktuálpolitikai agyrémeidtől pedig teljesen kímélj meg légy szíves!

  • válasz

NÉZD meg

vitorla123, 2015, október 15 - 22:30

Az ATV mai műsorán szereplő Kádár nosztalgia c.filmet. Moldova mondja,hogy Kádár Guliver ezekhez képest és bár megkötözték alulról csak a "tökeit" tudják bámulni!

  • válasz

Sajnos

Vendég, 2015, október 16 - 00:18

Írországban nem tudok magyar TV-t nézni.

  • válasz

Itt egy linkje

vitorla123, 2015, október 16 - 17:03

http://www.atv.hu/videok/video-20151015-a-politika-ma-is-hasznalja-a-kad...

  • válasz

Köszönöm a linket!

aLEx, 2015, október 17 - 14:09

Tetszett a riport. Moldovát is csípem, szellemileg még nagyon friss.

  • válasz

Modern szocializmus

Vendég, 2015, október 11 - 20:38

Kedves aLEx!

Olvastad már a 21.századi szocializmus koncepcióját?
Ha még nem, ajánlom figyelmedbe a Front programjának e részletét.

http://www.nepifront.hu/index.php/program/a-21-szazad-szocializmusa

  • válasz

Itt a másik!

vitorla123, 2015, október 16 - 17:07

Előbb a Lenygel László és a Földes,utána a Moldova.Úgy is érdemes megnézni!
http://www.atv.hu/videok/video-20151015-oroklodik-a-kadar-nosztalgia

  • válasz

Szűk ügy.

Vendég, 2015, október 15 - 17:04

Szépen hangzik (?) csak nem igaz: poros propaganda

Miután a 86 -os csernobili hazugságok miatt sikerült a teljes felszabadulás.
Ha a tömeg, a lakosság 89 -ben valódi testre szabott pártokat hozott volna létre, amelyek valóban az Ő érdekeiket képviselik, most csak "sógor" szintű problémáink lennének. De elaludtunk, mondván ez nem a mi dolgunk. Igy azt kaptuk amit ..

  • válasz

Jó éjszakát!

Vendég, 2015, november 1 - 13:33

r

  • válasz

RE: 6. Modern szocializmus

aLEx, 2015, október 11 - 22:02

Még nem olvastam, de az ilyesmi nagyon érdekel. Feltétlenül el fogom olvasni.

  • válasz

A "Modern szocializmus" c. cikk véleményezésde

aLEx, 2015, október 11 - 23:57

Nem akartam ezen a honlapon is regisztrálni, így itt kell megfogalmaznom a véleményemet!
Fejezetek szerint haladva sorban fejtem ki a véleményemet. (Amiről nem írok, azzal egyetértek.)

1.1 Nosztalgia helyett jövőbe tekintés

Teljesen egyetértek a kritikus hangvétellel. Sőt, hozzátenném, hogy a múltba forduló, nosztalgiázva túlélő kommunista mozgalom a lényegét tekintve a sztálinista alapokhoz ragaszkodik. Emiatt pedig kifejezetten taszító hatást fejt ki még azok felé a baloldali gondolkodású egyének felé is, akik pedig a kommunisták szimpatizánsai lehetnének.

A sztálinista hagyományokhoz való visszanyúlás szándéka mintha azt a véleményt tolmácsolná felénk, hogy a szocializmus azért bukott meg, mert a proletárdiktatúra nem volt elég eltökélt (azaz a terror nem volt olyan nagy, amire szükség lett volna).

1.3 Elhatárolódunk az eszménk nevében elkövetett bűnöktől

Igen, ezzel is egyetértek. Ezen a ponton támadnak nekem a saját környezetemben a kommunista gondolkodókkal a legnagyobb ellentéteim. A továbbélő sztálinista beállítottság nem hajlik erre az elhatárolódásra és a bűnökkel való szembenézésre.

Egyetértek abban, hogy a kommunista rendszerek bűneinek (illetve a bűnökkel való szembenézés elmaradásának) jelentős közrehatása volt a szocialista rendszer bukásában.

3. A jövő szocialista forradalma

"A Népi Front a békés forradalmat választja. A győztes szocialista forradalom első lépésként az átmeneti korszak népi-állam koncepciója alapján a szocializmus kibontakozását előkészítő, nagyszabású gazdasági és politikai reformokat hajt végre, majd utána sor kerül az Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívására, amely számos társadalmi és civilszervezet bevonásával kidolgozza és népszavazásra bocsátja az ország új, szocialista alkotmányát. Ez az alkotmány fekteti le és véglegesíti a milliók életviszonyán javító, a jövő létbiztonságát és kibontakozását lehetővé tévő XXI. század szocializmusának gazdasági, jogi és politikai alapjait."

Na, itt kezd nagyon érdekes lenni!
Szeretnék odáig eljutni, hogy ennek a békés átmenetnek a lehetőségét mélyebben kifejtsem! Alkotmányos keretek között látok lehetőséget a rendszerváltásra, és azt nagyjából úgy képzelem el én is, ahogyan itt le van írva, de nem hinném, hogy ez csak olyan simán végbemegy. És addig mit csinál a kommunista párt? Nem indul a választásokon? De ki fog szavazni rá, ha olyan sületlenségeket ír a programjában, hogy föloszlatja a pártokat? Ezzel önmaga alatt vágja a fát. Szóval nekem erre komplexebb elképzelésem van.

4. Hatékonyan működő népgazdaság

"A szocialista gazdaság meghatározó szereplői a közösségi tulajdonban lévő mezőgazdasági és ipari szövetkezetek, szocialista típusú vállalatok, amelyeket az erős üzemi bizottságok és a munkásönigazgatás különböző formációi révén maguk a dolgozók ellenőriznek és irányítanak."
Na, engem is ez a munkás önigazgatás érdekel a leginkább!

8. A szocialista bázisdemokrácia és a népi bizottságok

Ez is nagyon fontos rész, de ezen a téren még bőven volna alkotni való, hogy konkrét tartalommal lehessen megtölteni.

...........................

Kedves Vendég, nagyon furcsa a nickneved, de meg lehet szokni. Nem árultad el, hogy ez vajon a te saját cikked-e. De akár igen, akár nem, úgy érzem, hogy rengeteg dologban közösek a gondolataink. Ennek nagyon örülök, és úgy érzem, hogy érdemben jól tudnánk együttműködni.

Adok is neked egy e-mail címet, ahol szükség esetén el tudsz érni:
aLEx_NolBlog@outlook.ie

Üdvözlettel: aLEx

PS: Úgy érzem, hogy mi gyakran fogunk kommunikálni. És lehet, hogy a honlapon is regisztrálnom kell.

  • válasz

RE: 12. Regisztráció a DISQUS közösségbe

aLEx, 2015, október 12 - 11:44

Ne haragudj, nagyon kezdő vagyok ezen a honlapon, nem találom, hogy hol lehet regisztrálni ebbe a közösségbe.
És hol kell külön regisztrálnom, ha saját blogot akarok?

  • válasz

Kösz a felvilágosítást!

aLEx, 2015, október 12 - 20:38

Éppen a Frontoldalon vagyok a bejelentkezésre várva.

  • válasz

Na az eszköz lekötés kérdése

vitorla123, 2015, október 11 - 20:03

Egy gazdaságban egy traktor három műszakban meg tud művelni 200 hektár földet. Ára 10 millió forint.
Nálam ugyan ez a traktor 20 órát dolgozik egy évben 30 hektáron. 10000000/200=50000 Ft/hektár.És ez csak a traktor még nincsenek szerszámok és épületek. 10000000/30=333333 Ft. Csak a traktornál az eszköz igény készpénzben 6.666 szoros. Ez minden eszközre igaz.Ebben a termelési módban gazdaságosan termelni lehetetlen.Ezért van a földalapú támogatás.Ma már nem fedezi a veszteséget sem.Kádár idején viszont nettó befizető volt a mezőgazdaság.A termelés ellensége a termelőnek,aki dolgozik benne ingyen.Nem is megy tüntetni a földért.A fene vele együtt egye meg.Műveljék meg az ügyvédek!

  • válasz

RE: 7. vitorla, az eszközlekötés kérdése

aLEx, 2015, október 11 - 22:40

Oké, látom, ezek szerint te egy oligarcha vagy.
A mai magyar mezőgazdaságot ne hasonlítsd a szocialista nagyüzemi mezőgazdasághoz! Nincsenek meg az összehasonlításnak a reális feltételei. Nincs meg a gazdaságos sorozatnagyság. Hiszen még gazdaságosan termelni sem tudsz.

És miért nem társultok szövetkezetekben? Vélhetően nem dühöng bennetek a szándék. De ha valaki az önnön ellensége, az magára vessen!

Az iparból mondok neked ellenpéldát. Én bérmunkában vállalkoztam német partnerek számára gyártással. Mindent kaptam a német partnerektől, alapanyagot, szerszámokat, továbbá 20 éves gépeket - bagóért. Kifizetnem csak a gépeket kellett. Az üzemcsarnokot kellett biztosítanom, és a közműveket. A termelésem eszközlekötöttsége a szocialista nagyvállalathoz képest maximum az 1%-a volt. A hatékonysága pedig nagyjából a hússzorosa. Csak összehasonlításképpen mondom, hogy nekem 2 ezer márkába került egy olyan gép, ami a német ügyfelem 40 ezer márkából tudott volna új géppel pótolni. Én pedig a szaktudásomat tettem hozzá, és precíziós terméket gyártottam vele. A rezsióradíjam a fele volt, mint a német partneremé, azaz abszolút versenyképes voltam a saját önköltségéhez képest, de az én profitom az övének többszöröse volt.

Az én példám is szélsőséges, de a tiéd is. De a helyedben nem abszolutizálnám a te következtetéseidet.

  • válasz

Rossz a példa.

vitorla123, 2015, október 14 - 18:29

Almát almával körtét körtével. Ujj áron számítsd a gépeket.Mivel te most ócskavas áron vetted.Ilyen egyszer lehetséges.A 10 milliósa traktort én is ócskavas áron vettem,mert oda vitték.De ez soha többet nem fordúl elő.Az,hogy loptuk a néptől az értéket,az egy más kérdés.Azért valaki valahol megdolgozott.Nem volt rá alkalom,hogy leamortizálódjon.Ha a beruházást piaci áron számolod mint én más fog kijönni!Ugyanis a kommunizmusban is úgy számolták. Összehasonlítani csak azonos mértékegységeket lehet.Métert a literrel nem lehet.

  • válasz

Az oldalhoz álnéven, hamis adatokkal is hozzá lehet szólni. Minden írás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk velük egyet!
Felhasználói adatokat, információkat nem gyűjtünk és nem szolgáltatunk. A „jó ízlést” sértő hozzászólásokat eltávolítjuk.