Évről-évre nemegyszer hallani arról televízióban-rádióban, hogy itt és itt ilyen és ilyen karitatív szervezet például fedél nélküliek és egyéb rászorulók számára ételt osztott. Bár kétségkívül ez nemes emberi gesztus, azonban a kérdés ilyenkor az, hogy egyáltalán miért kell szinte természetes jelenségnek lenni a mélyszegénységnek, miért nem lehet a XXI.században normális kiegyensúlyozott módon, emberi módon élni.És persze ezzel együtt a csórókra miért kell gyakorta úgy nézni, akár a véres rongyra.

Ha az ember emberközpontúan,pozitívan áll embertársaihoz,akkor abból indul ki, hogy nem bohóckodásból szegény valaki, hanem mert bizony oka van rá. Ilyenné vált valaki, mert ezer éve csak keres, de nem talál munkát,azonban mivel a lakhatás az sajnos nem alkotmányos alapjog, önhibáján kívűl fizetni nem tudása miatt könnyen az utcára kerülhet. Arról nem tehet az ember, hogy olyan árviszonyok vannak, hogy gyakorta az étel és a számlák közül kell választania.Első esetben még jól se tud lakni,azonban a tartozás halmozódik, a második esetben pedig letudja az ember a közüzemi díjakat,ám nem lesz mit ennie. Rengetegen pedig hiába robotolnak, hiába vállalnak be tizenórás munkákat,bizony,elég szűkmarkúan mérik a zsetont. Arról nem is beszélve, hogy az embernek ideje semmire sincs, nemegyszer kilométereket kell oda-vissza bumliznia az otthon és a munkahely között.Aztán azt se tudni, marad-e az a meló hosszútávon.Mert ma már alig van biztos megélhetést adó szakma, igen gyakran az van, hogy az ipsét elküldik gyorstalpalóra, amely viszont olyan végzettséget nyújtami évek múlva petákot se fog érni. Namármost ez kasztra emlékeztetően ki van módolva. Aki szegény, az forog a bér-meló-számla ördögi körében és semmi se rajta múlik. Még aki nem iszik és nem bagózik,az se tud félretenni,plusz a semmitmondó képzések is elzárják az utat a kitörési lehetőségek irányába

Tehet erről az ember? Bizony tehet, legalábbis rendszerváltó nagy jó uraink szerint. Körükben ugyanis az "így jártál"szlogen a legdivatosabb ma. Ultraliberális prófétáink mindent a mindenható piacra bíznak, aki pedig a versenyt nem győzi, az úgy járt, ahogy.Nem lényeges ez számukra, legfeljebb elemzéseket készítenek gazdasági folyamatokról vagy az adott gazdasági modellt szentesítik. Számukra a szegénység szükséges velejárója akármely tőkés modellnek és úgy hiszik,hogy az esélyekkel akárki élhet,ha meg nem tud, akkor az úgy van. A szélsőségesen konzervatív irányzatok pedig a farkastörvényeket helyezik előtérbe.A szegény az tanuljon meg kőnél keményebben küzdeni,esetleg akkor számíthat az erősebbek kegyeire,akkor is csak megsajnálják a csórót,aki velük az életben nem lehet egyenrangú, sőt,ott rekesztik ki a szegényt, ahol csak tudják,holott nem törvényszerű, hogy sokan elképesztően gazdagok legyenek, mások meg puszta túlélésért küzdjenek.

Akárhonnan nézzük is, a jelenlegi szegénység is osztály-és jövedelmi viszonyokra,az elosztás mikéntjére vezethető vissza. Ameddig pedig az emberi gyarlóság, a hatalom,a pénz és a gazdagság akarása az úr az emberség és a szolidaritás felett,addig sokáig hasonló témájú írások, vélemények fognak születni.

B.Deák András